Mállás
- Frissítve: 2023-12-22 Mandarin
Mállás a kőzetek meteorológiai és biológiai erők hatására történő pusztuló átalakulása. Fizikai mállás folyamán a kőzet felaprózódik, kémiai mállás folyamán a málladékban szivárgó kőzetnedvesség a benne feloldott anyagokkal kémiailag alakítja át a kőzet eredeti anyagát.
A fizikai Mállás a szilárd sziklát tömbökké, kövekké, durva homokká, finom homokká, iszappá és kolloid porrá aprítja szét.
A felaprító munkában nagy szerepe van a napsütés és a lehűlés okozta hőmérsékleti feszültségeknek, átnedvesedett Kőzetekben a fagy repesztő hatásának, a nehézségi erő, a víz és a szél által mozgatott törmelék csiszoló hatásának és a gyökerek repesztő képességének.
Minél kisebb egy részecske mérete, annál nagyobb a felülete, tehát annál kevésbé tud ellenállnia víz és a benne oldott anyagok kémiai hatásának. A fizikai mállás tehát előkészíti a kőzetet a kémiai Mállás folyamataihoz. Természetesen a kémiai mállás közben is tovább folytatódik a felaprózódás.
A kémiai mállás oldási, hidrolízises és cserebomlási folyamatokból áll. Minél kisebb a részecskék szem nagysága, annál könnyebben oldhatók vízben, szénsavas vízben v. más savak híg oldatában.
A gyakorlatilag oldhatatlan szilikátok erős felaprózódás mellett sok vízzel érintkezve, hidrolitosan bomlanak szét. Végül a vízben oldódott sók és a különböző hatóanyagok cserebomlásos reakcióba lépnek a felaprózott nagy felületű ásványi anyaggal.
A szilikát ásványok hidrolízise folyamán a legnagyobb mennyiségben agyagásványok, kolloid, kovasav, nátronlúg és kolloid vasvegyületek jönnek létre.
A keletkezett kovasav vas- és alumíniumvegyületekkel egyesülve később agyagásványokká alakulhat át. Az agyagásványok felhalmozódásából áll az Agyag, a talaj szervetlen kolloid része.
A legtöbb szilikát hidrolízisénél keletkezett nátronlúg erősen növeli a talajoldat hidroxilion-koncentrációját és egyes esetekben elősegíti a szikesedést.
Mivel a talajvíz szénsavat tartalmaz, a keletkezett nátronlúg azonnal elkarbonátosodik, sőt egyéb ásványi savakat is sók alakjában köt le. A Na-vegyületek a legtöbb talajból hamar a talajvízbe lúgozódnak ki. Ahol ez nem lehetséges, szikesedés indul meg.
A kolloid méretekig felaprózott kőzeteket a biológiai Mállás alakítja termékeny talajjá. A kezdetlegesebb növények (mohák stb.) már a sziklák repedésében is képesek megtelepedni. Ezeket pusztulásuk után a mikroorganizmusok bontják szét, s alakítják humusszá.
A humusz mennyisége kedvező körülmények között egyre gyarapodik s az agyaggal együtt a talaj legtevékenyebb részét, az adszorpciós komplexust alkotja. Az így létrejött talaj már magasabbrendű növények megtelepedésére is alkalmas. Az elmondottak alapján azt mondhatjuk, hogy az abiotikus tényezők okozta mállás a talajképződés előkészítő folyamata, a biológiai Mállás pedig a tulajdonképpeni talajképződés.
Mállás