Kertészeti lexikon - Wiandt Díszfaiskola Bt. - Kórokozók kártevők növénygondozás növényápolás kerti munkák
Custom Search

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V Z - Kertészeti lexikon - Magyarország talajai



<<< Kertészeti lexikon - M

Magyarország talajai

Magyarország talajai az ország földrajzi helyzete, földtani felépítése, éghajlati, domborzati és vízrajzi viszonyai következtében mind Ny-Európa erdőtalajaihoz, mind K-Európa csernozjom talajaihoz hasonlóak. A sík, szárazabb éghajlatú alföldek csernozjom talajai körül a középhegységek és dombvidékek barna erdőtalajai találhatók. Az alföldek talajtakarója azonban nem egységes. A csernozjom talajokkal borított sík v, hátas területek mellett, különösen a mélyedményekben szikes, réti és lápos talajok fordulnak elő.
A csernozjom talajok tulajdonságai a füves sztyepp növényzet alatt alakultak ki. Hazánkban ugyanúgy, mint a Duna-völgy más tájain, leggyakrabban a mészlepedékes csernozjomok találhatók. Ugyancsak az Alföldön fordul elő nagy kiterjedésben a réti csernozjom, azonban ennek kialakulása folyamán a talajvíz hatása már érvényre jut és ennek nyomai felismerhetők. Még erősebb talajvíz-hatás esetén a növényzet már réti elemekből áll, és a képződő talajt réti talajnak nevezzük. Ha a talajvíz mélysége megengedi, sók halmozódnak fel a réti talajszelvényben, amelyek lehetnek Gipsz, keserűsó v. szóda. Ha a sófelhalmozódás és a kicserélhető nátrium mennyisége uralkodó, a talaj szikes.
Az Alföld és a Kisalföld legmélyebb fekvésű részein terülnek el a láptalajok, amelyek régebbi, nyílt vízterületek fokozatos benövése és a vízi növényzet maradványainak tőzegesedése útján keletkeztek. Folyóvölgyekben, árterületeken a gyakori elöntés miatt és a feliszapolódás következtében állandó növénytakaró nem alakulhat ki. Az itt képződött talajok, melyekre a folyóvízi üledékképződés jellemző, az öntéstalajok. Hasonlóan kiforratlan jellegű talajokat találunk a Duna—Tisza közi hátságon, azonban itt a növénytakaró kialakulását nem a víz akadályozza, hanem a szél. Igy keletkeznek a futóhomokok.
Az Alföldön a felsorolt talajok úgy helyezkednek el, hogy a magasabb hátakon, ha azok nem homokosak, hanem a talajképző kőzet lösz, v. ehhez hasonló üledék, csernozjom talajokat találunk. Homokos területeken ugyanilyen fekvésben a csernozjom jelleg csak gyengén jelentkezik, v. szélsőséges esetekben futóhomok borítja a felszínt. Ebben az esetben a termékenységet az eltemetett talajszintek szabják meg. A mélyebb részeken, ott, ahol a talajvíz a múltban v. még a jelenben is a felszíntől 2-3 m mélységben megtalálható, réti talajok és szikesek fordulnak elő, míg a legmélyebb fekvésben, ahol a vízborítás állandó volt, a láptalajok terülnek el.
Jelentős szerepet játszott a talajképződési folyamatok irányának megváltozásában a talajvízszint süllyedése, ami az ármentesítés, vízrendezés következményeként jelentkezett. Ezeknek a tényezőknek a hatása a talajok sztyeppesedése néven foglalható össze, aminek következtében a nem csernozjom talajok felső szintjei csernozjomhoz hasonlóvá alakulnak át.
Az alföldeket körülvevő dombok és hegyek talajtakarója jellegében eltér a csernozjom terület talajaitól. Itt az éghajlati hatásokat legjobban tükröző talajok a barna erdőtalajok típusaiba tartoznak. Ezek mellett itt is találhatók más típusú talajok, azonban ezek előfordulását nem a talajvíz mélysége és tulajdonságai határozzák meg, hanem a talajképző kőzet talajformáló hatása lép előtérbe.
A barna erdőtalajok típusai egymástól a talajképződés folyamatai, a kilúgzás és a savanyodás mértéke alapján különböztethetők meg. Míg a barna földeket a kilúgzás, a szénsavas mész kimosódása mellett az egyenletes agyagosodás, a szemesés, sokszöges, majd diós szerkezet jellemzi, az agyagbemosódásos barna erdőtalajokban a feltalaj kilúgzása következtében az agyag a felhalmozódási szintbe vándorol, amely a vasas hártyák hatására sötétebb, vörösesbarna színű és diós v hasábos szerkezetű lesz. A kilúgzási szint ugyanakkor kifakul és szerkezete porossá, lemezessé válik. Ha a talaj savanyodása még erősebb, a kilúgzási szint kolloid része megbomlik és vastartalma a mélyebb szintekbe vándorol. E folyamat, a podzolosodás hatására a kilúgzási szint kolloidjai kovasavban gazdagabbá, vasban és alumíniumban szegényekké válnak. Ugyanezen két utóbbi folyamat a homoktalajokon ritmusos kicsapódást idéz elő a felhalmozódási szintben, amely esetben a talajt kovárványosnak nevezzük.
A Dunántúlon, a Siófok—Simontornya vonaltól Ny-ra váltják fel a csernozjom talajokat a barna erdőtalajok, de az átmeneti övezetben a fentieken kívül olyan talajokat is találunk, amelyek egymás mellett viselik a csernozjom jellegű humuszosodás és a barna erdőtalajokra jellemző agyagosodás, kilúgzás és a vas szabaddá válásának jeleit. Ezeket csernozjom-barna erdőtalajoknak hívjuk, és megtalálhatók az Alföld, valamint az Északi KözéphegységKözéphegység találkozásánál is.
Északi Dunántúlon Ny-ra, az ÉszakiKözéphegységben É—ÉKfelé haladva, a tengerszint feletti magassággal, a csapadékos éghajlattal, és a kisebb párolgással együtt váltják egymást a barna erdőtalajok típusai. A barna földek mellett az agyagbemosódásos, a podzolos barna erdőtalajok, majd a pszeudoglejes barna erdőtalajok helyezkednek el. Vas és Zala megyének Ny-i részein ezeket a talajokat láthatjuk, míg Sopron megye hegyes részein, az áfonyás, csarabos növénytakaró alatt kis területen a savanyú, nem podzolos barna erdőtalajok keletkeznek. Megtalálhatók ezek a talajok a Bükk és a Zempléni-hegység savanyú kőzetein is.
A barna erdőtalajok sorozatát megzavarják a kőzet által befolyásolt talajok, mint a Gerecse, Vértes, Bakony és Bükk hegység mészkövein és dolomitjain a rendzinák. Ugyanilyen jellegű kőzethatást mutatnak a vulkáni kőzeteken kialakult fekete nyiroktalajok, amelyek szelvényében a kőzettörmelék, a málladék és a humusz keveredése az uralkodó talajfolyamat. Előfordulnak az erdőtalajok övezetében is láptalajok, mint a Kisbalaton, Nagyberek, Zala-völgy, Tapolcai-berek lápjai, valamint a Fejér megyei Sárrét. Ezekben tőzegkitermelés és tavi mészbányászat is folyik.

Magyarország talajai
Magyarország talajai



Magyarország talajai

Copyright (C) 2001-2014 
  Wiandt Díszfaiskola - Kertészet Komárom
Nézze meg feltöltött videóinkat

Wiandt Díszfaiskola, Kertészet
Wiandt Kertészet
Kertészet Webáruház
Kertészet Webáruház

Ismertetések

Fenyők
Cserjék
Bambuszok
Évelő növények
Fűszernövények
Díszfüvek
Szobanövények

Vásárlás

Vetőmag vásárlás
Évelő virágok
Fák
Cserjék, bokrok
Gyümölcs fajták
Kertészeti kellékek
Könyvek

Kert lexikon_A-K - Kert lexikon_L-Z