Lúgos talaj

lúgos talaj

Mindazok a talajok, amelyek szénsavas meszet tartalmaznak, gyengén lúgos kémhatásúak. Amennyiben az. adszorpciós komplexus kationokkal, de főként Na-mal többé-kevésbé telített, a talaj kémhatása szénsavas mész jelenléte nélkül is, a kicserélhető Na hidrolízise folytán többé-kevésbé lúgossá válik.

A lúgosság fokozódik a meszes-lúgos, ill. már szódás, erősen szódás szikesek esetében.

A gazdasági növények érzékenysége a lúgosság iránt különböző, általában legkedvezőbb számukra a gyengén savanyú és semleges körüli kémhatás. A mészigényes növények, így különösen a pillangósok, répafélék stb, a gyengén lúgos kémhatást kedvelik, egyes növények viszont pl. a burgonya, csillagfürt, a lúgos kémhatású talajon nem díszlenek kielégítően.

A lúgosság számszerű mérésére a pH érték (H-ion-koncentráció) használatos, 7,0 semleges, 8,0 gyengén lúgos, 9,0 lúgos, efölött erősen lúgos.

A lúgosság megítélésére jó szolgálatot tesz a sósavas próba is: amennyiben a talajt sósavval lecseppentve pezsgés mutatkozik, annak kémhatása feltétlenül semleges fölött van, tehát semleges, gyengén lúgos, lúgos v. erősen lúgos kémhatású. Utóbbi két esetben már szódalúgosságról van szó, amelynek kimutatására fenolftaleint használnak.

A gyengén lúgos kémhatást kedvelik általában a talaj hasznos mikroorganizmusai, így a nitrogénmegkötő és salétromképző baktériumok is.

Lúgos talaj