Kert

Egyéni keresés

Kabóca
Kacs, kacsozás
Kagylók
Kajszi gutaütés
Kakaófa
Kakascímer
Kakaslábfű
Kaktusz
Kakukk
Kakukkméh
Kalanchoe - korallvirág
Kalász
Kaliforniai pajzstetű
Kallócserebogár
Kapásnövények
Kapcsolódás
Kapilláris jelenségek
Kapor
Kaptár
Karalábé
Karantén
Kardamom
Kardi
Karfiol
Kaszat
Katicabogár
Katlan alakú korona
Kavics
Kavicsos talajok
Kámforfa
Kányafű
Kányazsázsa
Kányazsombor
Káposzta-bagolypille
Káposztafélék
Káposztalepke
Káposztalevéltetű
Káposzta liszteske
Káposztamoly
Káposztapoloskák
Kárkép
Kávé
Kelkáposzta
Keményítő
Keménységmérés
Kender
Kenderkefű
Kendermagbogár
Kerekpajzsú pajzstetvek
Keresztes szőlőmoly
Keresztesvirágúak
Kerítések
Kert
Kerti cserebogár
Kerti építmények
Kerti házatlancsiga
Kerti mag
Kerti sóska
Kerti utak
Kertművészet
Kertművészeti kompozíció
Kertművészet Magyarországon
Kertművészet története
Kerttervezés
Keserűgyökér
Kettősszelvényűek
Kémhatás
Kén
Kénsav
Kéreg
Kéregmoly
Kétalakúság
Kétéltűek
Kétlakiság
Kétéves növények
Kétszárnyúak
Kétszikűek
Kilúgzás
Kilúgozott szikesek
Kiméra
Kínai kel
Kínai kert
Királydinnye
Kis farágópille
Kis téliaraszoló
Kisugarzás
Kisugarzás fagy
Kis vörösrügysodró
Kitaibel Pál
Kitartó szervek
Kitettség
Kitin
Klór
Klorofill
Klorózis
Kocsány
Koelreuteria - csörgőfa
Koffein
Kókuszdió
Koldustetű
Kolloidok
Komló
Komlólevéltetű
Komló-szövőpille
Konkoly
Konyhakömény
Korcsosodás
Kórelőzmény
Kórfejlődés
Kórfolyamatok
Korhadás élő fákon
Korhadékevő állatok
Korhadéklakó növények
Koriander
Kórokozók
Kóroktan
Korompenész
Koronaalakítás
Korona-alkat
Koronaritkítás
Korpafű
Kotu
Kórtan
Kórtünet
Kosbor
Kosborfélék
Kovászos uborka
Köles
Kőrisbogár
Kötött víz
Kőzet
Köztigazda
Kristály
Kromoszóma
Kukac
Kupacs
Kúszó növények
Kutikula
Külső élősködő gombák

<<< Kertészeti lexikon - K

Kert

kert. A szó eredete szerint olyan elkerített vagy elkülönített hely, ahol növényeket ápolnak. Ez a meghatározás ma is érvényes, akár gazdasági célra haszonkertként, akár egészségügyi vagy esztétikai rendeltetéssel magán, vagy közületként létesítik a Kert-et. A Kert mint fogalom az elkülönítésen kívül a növényegyedekkel való behatóbb foglalkozást is magába foglalja, mind a létesítést, mind a karbantartást illetőleg.

Szűkebb értelemben elkülönítjük a park fogalmától, amely nagyobb kiterjedésű, s főként fákkal és cserjékkel szabályos építészeti vagy festői tájképi formákkal kialakított Kert-et jelent.
A Kert létesítése ipari jellegű tevékenység, Kert-építés.
A gyakorlatban főként díszkertek, közületi zöldterületek létesítését értik rajta. Egyesíti a lényeget jelentő kertészeti jellegű munkákat az inkább járulékos, szorosabb értelemben vett építő (főként mély- és némileg magasépítő) munkával. Fontosabb munkarészletei: tereprendezés, vízvezeték és csatornaépítés, talajmegmunkálás, útépítés, lépcsők, támfalak építése, fák, cserjék, virágok ültetése, gyepvetés.



Tájképi kert
Kerti utak | Kertművészet | Kertművészet Magyarországon

Kertészeti lexikon >>

<<< Kertészeti lexikon címszavak - K

Kert - Pallas lexikon

Kert. Haszon- vagy dísznövények tenyésztésére szolgáló, rendesen bekerített terület. Vannak haszonkertek: gyümölcsösök, konyhakertek, faiskolák és kereskedelmi kertek; díszkertek: házi, virágos és rózsakertek és parkok; tudományos kertek: füvészeti, fatenyésztési, gyümölcsészeti, szőllőszeti és iskolakertek.

Haszonkerteken vagy gyümölcsösökön rendszerint tisztán gyümölcstermesztésre használt Kert-et értünk, nagyon sok gyümölcsben azonban újabb időben, midőn a kertész minden talpalatnyi földet kihasználni törekszik, különösen a magas törzsü, valamint a pányvafák sorai között más növényeket is termesztenek.
A közönséges gyümölcsösben mindenféle faalakot találhatunk, magas és alacsony törzsüt ugy beállítva, hogy egymás fejlődését minél kevésbbé akadályozzák.
A francia gyümölcsösökben csak törpe fák vannak, melyek kevesebb helyet foglalnak, minél fogva ezekben a területet jobban kihasználhatjuk. A magastörzsü gyümölcsfák ültetésére és ápolására vonatkozólag lásd Gyümölcsfa.
Nagyon fontos a gyümölcstermelésnél a fajták helyes megválasztása, mi ellen különösen azok vétenek, akik kis területen sok fajtát akarnak termeszteni. Legcélszerübb kevés, de jó fajtákat termeszteni s azokat ugy összeválogatni, hogy minden évszakban három-négy különböző fajtánk legyen minden gyümölcsfajból. Kisebb gyümölcsösökben almák közül: a fehér és piros téli kalvél, párisi rambour-renet (kanadai renet), grawensteini, téli arany parmén, danzigi bordás, orleansi renet, francia szürke és aranyrenet, ananász-alma, fehér asztrakáni és virginiai nyári alma; körték közül: muskotály-körte, zöld magdolna, juliusi esperes, boldogasszony vajkörtéje, őszi vajkörte, zöld izambert, Napoleon vajkörtéje, Diel vajkörtéje, Hardenpont téli vajkörtéje, egri körte, téli esperes és Esperen bergamotja; szilvák közül: első sorban a besztercei szilva, továbbá ringlók, vörös barackszilva és sárga úri szilva ajánlhatók. A cseresznye- és meggyfajták közül kisebb kertekbe azokat a fajtákat ültessük, amelyek kevés helyet foglalnak el, ilyenek: a hortense, májusi cseresznye, montmorencyi üvegcseresznye, ostheimi meggy; diók közül a francia papirhéjuakat.

Konyhakertben zöldség- és főzelékfélék termesztése végett a talajt legalább 50 cm. mélyen megforgatják, legjobb e célra a kevésbbé kötött friss talaj.
A konyhakert főkelléke a jó komposzt és egyéb trágyalevek; mindenekelőtt ennek beszerzéséről gondoskodunk s a Kert-nek valamely rejtettebb félárnyas részén jelöljük ki számára a telepet. Kutak csatornák, medencék, meleg- és hidegágyak szintén nélkülözhetetlenek a konyhakertben (l. Zöldségtermelés).

Faiskolákban különböző gyümölcs- és díszfát, valamint cserjéket nevelünk. Vannak olyanok, amelyekben mindenféle fát és cserjét nevelnek és olyanok, melyekben csak egyes fajokat, például rózsákat, toboztermőket (koniferák) stb. tenyésztenek.
Minthogy különösen az utóbbi faiskolákban a talaj nagyon hamar kimerül, az egész területet ugy osztjuk be, hogy az illető fa- és cserjeféléket bizonyos időközökben más terményekkel váltjuk fel, amit már a faiskola berendezésénél szem előtt kell tartanunk.
Legalkalmasabbak e célra a különböző zöldéség- és főzelékfélék; célszerüen váltakozhatnak például a toboztermők a földi eperrel (szamócával), a rózsák félcserjékkel.
A fafélék sem maradhatnak mindig ugyanazon a helyen, a lágymaguakat csonthéjasok, a fákat cserjék, a lombhullatókat örökzöld fajok válthatják fel.
Ahol 6-7 esztendeig fanemek tenyésznek, ott 2-3 esztendeig kapás növépnyeket termeszthetünk.
A fajták szaporítására szükséges szaporító és nemesítő anyagot kisebb ágyakon, arboretumokban, alanyiskolákban, rózsakertekben neveljük. Faiskolának legalkalmasabb a homokos agyagtalaj; melyet legalább 70 cm. mélyen megforgatunk s ezt minden 6-7 év mulva ismételjük. Bizonyos kényesebb és finomabb növények számára különös gonddal míveljük meg a talajt. A faiskolában különböző tenyész- és szaporító-ágyakat, lápföldet és hangaföldet sem nélkülözhetünk.

Kereskedelmi Kert-ekben eladásra szánt fákat, cserjéket és különböző dísznövényeket nevelnek s különféle céljuknak megfelelően különféleképen vannak berendezve.

Díszkerteken nemcsak szorosan a ház közvetlen közelében levő Kert-et értjük, hanem általában minden Kert-et, melyben valamely család üdülés vagy szórakozás, a természet élvezete végett tartózkodni szokott, s éppen ezért családi Kert-nek is nevezhetnők.
Legkellemesebb természetesen, ha közvetlenül a ház mellett van s különösen a lakásból közvetetlenül a Kert-be léphetünk.
Ha udvar választja el a Kert-et a lakástól, ugy legalább kertszerü összeköttetést hozzunk létre köztük, p. lugassal.
A házi Kert vagy tisztán díszkert vagy egyúttal haszonkert is lehet s többnyire ilyen is szokott lenni.
Egy kis gyümölcsöt, például szamócát, pöszmétét, ribizlit, minden házi Kert-ben lehet termeszteni anélkül, hogy a szépség rovására esnék. Ha a hasznos növények tulsúlyban vannak benne, ugy virágos haszonkertnek, ellenben ha a virágok és dísznövények vannak többségben benne, akkor hasznos díszkertnek nevezzük.
Amely házi Kert-ben csak virágok és dísznövények vannak, azt virágos Kert-nek, ha rózsák adják meg neki a jelleget, rózsakertnek nevezzük. Nagy terjedelmü díszkertnek park a neve.

Tudományos Kert-ekben tudományos, p. mint növénybonctani, morfologiai, fiziologiai, honosítási, tenyészkisérleti stb. célokra szükséges növényeket termesztenek, s azért az ily Kert-ek a különböző céloknak megfelelően vannak berendezve.
Füvészeti (botanikai) Kert-ekben együtt találjuk az összes növénycsaládok képviselőit; dendrologiai Kert-ekben csak fákat és cserjéket találunk; gyümölcsösökben csak gyümölcsfákat és gyümölcscserjéket; szőllőszeti kertek csak a szőllőtermelés számára szolgáltatnak anyagot.
Iskolakertek a kertészet elemeiben való oktatásra szolgálnak.

Kertészeti lexikon >>

Bambusz vásárlás
Sövények