Kert

kert. A szó eredete szerint olyan elkerített vagy elkülönített hely, ahol növényeket ápolnak. Ez a meghatározás ma is érvényes, akár gazdasági célra haszonkertként, akár egészségügyi vagy esztétikai rendeltetéssel magán, vagy közületként létesítik a Kert-et. A Kert mint fogalom az elkülönítésen kívül a növényegyedekkel való behatóbb foglalkozást is magába foglalja, mind a létesítést, mind a karbantartást illetőleg.

Szűkebb értelemben elkülönítjük a park fogalmától, amely nagyobb kiterjedésű, s főként fákkal és cserjékkel szabályos építészeti vagy festői tájképi formákkal kialakított Kert-et jelent.
A Kert létesítése ipari jellegű tevékenység, Kert-építés.
A gyakorlatban főként díszkertek, közületi zöldterületek létesítését értik rajta. Egyesíti a lényeget jelentő kertészeti jellegű munkákat az inkább járulékos, szorosabb értelemben vett építő (főként mély- és némileg magasépítő) munkával. Fontosabb munkarészletei: tereprendezés, vízvezeték és csatornaépítés, talajmegmunkálás, útépítés, lépcsők, támfalak építése, fák, cserjék, virágok ültetése, gyepvetés.



Tájképi kert
Kerti utak | Kertművészet | Kertművészet Magyarországon

Kert - Pallas lexikon

Kert. Haszon- vagy dísznövények tenyésztésére szolgáló, rendesen bekerített terület. Vannak haszonkertek: gyümölcsösök, konyhakertek, faiskolák és kereskedelmi kertek; díszkertek: házi, virágos és rózsakertek és parkok; tudományos kertek: füvészeti, fatenyésztési, gyümölcsészeti, szőllőszeti és iskolakertek.

Haszonkerteken vagy gyümölcsösökön rendszerint tisztán gyümölcstermesztésre használt Kert-et értünk, nagyon sok gyümölcsben azonban újabb időben, midőn a kertész minden talpalatnyi földet kihasználni törekszik, különösen a magas törzsü, valamint a pányvafák sorai között más növényeket is termesztenek.
A közönséges gyümölcsösben mindenféle faalakot találhatunk, magas és alacsony törzsüt ugy beállítva, hogy egymás fejlődését minél kevésbbé akadályozzák.
A francia gyümölcsösökben csak törpe fák vannak, melyek kevesebb helyet foglalnak, minél fogva ezekben a területet jobban kihasználhatjuk. A magastörzsü gyümölcsfák ültetésére és ápolására vonatkozólag lásd Gyümölcsfa.
Nagyon fontos a gyümölcstermelésnél a fajták helyes megválasztása, mi ellen különösen azok vétenek, akik kis területen sok fajtát akarnak termeszteni. Legcélszerübb kevés, de jó fajtákat termeszteni s azokat ugy összeválogatni, hogy minden évszakban három-négy különböző fajtánk legyen minden gyümölcsfajból. Kisebb gyümölcsösökben almák közül: a fehér és piros téli kalvél, párisi rambour-renet (kanadai renet), grawensteini, téli arany parmén, danzigi bordás, orleansi renet, francia szürke és aranyrenet, ananász-alma, fehér asztrakáni és virginiai nyári alma; körték közül: muskotály-körte, zöld magdolna, juliusi esperes, boldogasszony vajkörtéje, őszi vajkörte, zöld izambert, Napoleon vajkörtéje, Diel vajkörtéje, Hardenpont téli vajkörtéje, egri körte, téli esperes és Esperen bergamotja; szilvák közül: első sorban a besztercei szilva, továbbá ringlók, vörös barackszilva és sárga úri szilva ajánlhatók. A cseresznye- és meggyfajták közül kisebb kertekbe azokat a fajtákat ültessük, amelyek kevés helyet foglalnak el, ilyenek: a hortense, májusi cseresznye, montmorencyi üvegcseresznye, ostheimi meggy; diók közül a francia papirhéjuakat.

Konyhakertben zöldség- és főzelékfélék termesztése végett a talajt legalább 50 cm. mélyen megforgatják, legjobb e célra a kevésbbé kötött friss talaj.
A konyhakert főkelléke a jó komposzt és egyéb trágyalevek; mindenekelőtt ennek beszerzéséről gondoskodunk s a Kert-nek valamely rejtettebb félárnyas részén jelöljük ki számára a telepet. Kutak csatornák, medencék, meleg- és hidegágyak szintén nélkülözhetetlenek a konyhakertben (l. Zöldségtermelés).

Faiskolákban különböző gyümölcs- és díszfát, valamint cserjéket nevelünk. Vannak olyanok, amelyekben mindenféle fát és cserjét nevelnek és olyanok, melyekben csak egyes fajokat, például rózsákat, toboztermőket (koniferák) stb. tenyésztenek.
Minthogy különösen az utóbbi faiskolákban a talaj nagyon hamar kimerül, az egész területet ugy osztjuk be, hogy az illető fa- és cserjeféléket bizonyos időközökben más terményekkel váltjuk fel, amit már a faiskola berendezésénél szem előtt kell tartanunk.
Legalkalmasabbak e célra a különböző zöldéség- és főzelékfélék; célszerüen váltakozhatnak például a toboztermők a földi eperrel (szamócával), a rózsák félcserjékkel.
A fafélék sem maradhatnak mindig ugyanazon a helyen, a lágymaguakat csonthéjasok, a fákat cserjék, a lombhullatókat örökzöld fajok válthatják fel.
Ahol 6-7 esztendeig fanemek tenyésznek, ott 2-3 esztendeig kapás növépnyeket termeszthetünk.
A fajták szaporítására szükséges szaporító és nemesítő anyagot kisebb ágyakon, arboretumokban, alanyiskolákban, rózsakertekben neveljük. Faiskolának legalkalmasabb a homokos agyagtalaj; melyet legalább 70 cm. mélyen megforgatunk s ezt minden 6-7 év mulva ismételjük. Bizonyos kényesebb és finomabb növények számára különös gonddal míveljük meg a talajt. A faiskolában különböző tenyész- és szaporító-ágyakat, lápföldet és hangaföldet sem nélkülözhetünk.

Kereskedelmi Kert-ekben eladásra szánt fákat, cserjéket és különböző dísznövényeket nevelnek s különféle céljuknak megfelelően különféleképen vannak berendezve.

Díszkerteken nemcsak szorosan a ház közvetlen közelében levő Kert-et értjük, hanem általában minden Kert-et, melyben valamely család üdülés vagy szórakozás, a természet élvezete végett tartózkodni szokott, s éppen ezért családi Kert-nek is nevezhetnők.
Legkellemesebb természetesen, ha közvetlenül a ház mellett van s különösen a lakásból közvetetlenül a Kert-be léphetünk.
Ha udvar választja el a Kert-et a lakástól, ugy legalább kertszerü összeköttetést hozzunk létre köztük, p. lugassal.
A házi Kert vagy tisztán díszkert vagy egyúttal haszonkert is lehet s többnyire ilyen is szokott lenni.
Egy kis gyümölcsöt, például szamócát, pöszmétét, ribizlit, minden házi Kert-ben lehet termeszteni anélkül, hogy a szépség rovására esnék. Ha a hasznos növények tulsúlyban vannak benne, ugy virágos haszonkertnek, ellenben ha a virágok és dísznövények vannak többségben benne, akkor hasznos díszkertnek nevezzük.
Amely házi Kert-ben csak virágok és dísznövények vannak, azt virágos Kert-nek, ha rózsák adják meg neki a jelleget, rózsakertnek nevezzük. Nagy terjedelmü díszkertnek park a neve.

Tudományos Kert-ekben tudományos, p. mint növénybonctani, morfologiai, fiziologiai, honosítási, tenyészkisérleti stb. célokra szükséges növényeket termesztenek, s azért az ily Kert-ek a különböző céloknak megfelelően vannak berendezve.
Füvészeti (botanikai) Kert-ekben együtt találjuk az összes növénycsaládok képviselőit; dendrologiai Kert-ekben csak fákat és cserjéket találunk; gyümölcsösökben csak gyümölcsfákat és gyümölcscserjéket; szőllőszeti kertek csak a szőllőtermelés számára szolgáltatnak anyagot.
Iskolakertek a kertészet elemeiben való oktatásra szolgálnak.

Növénygondozás, ápolás >>

Fagyal vásárlás

Gyertyán sövény

Erdei gyümölcsök

Bambusz vásárlás
Sövények

Kertészeti lexikon - néhány címszó

Bromélia | Uborka | Kabócák | Virág | Lisztharmat | Takácsatka | Kender | Kajszi gutaütés | Orchidea | Oltás | Szöcske | Levéltetű
Pajzstetű | Sündisznó | Kaktusz | Pókok | Bromélia | Mézelő növények | Peronoszpóra | Kaptár
Cefre | Datolya | Atkák | Támfal | Parlagfű | Nikotin | Katicabogár | Pisztácia | Japán kert | Gombák | Sárgarigó | Szarvasgomba | Lépesméz