Kaptár, Kaptárak

Álló kaptár fekvő kaptár rakodó kaptár

Kaptár. Valamikor minden méhlakást kaptárnak neveztek. Ma csak a mozgatható, kiszedhető építményűt nevezzük kaptárnak.

Ebben minden lép külön-külön, lécekből készült keretbe épül, azzal együtt kivehető, tetszés szerint cserélhető, vagy más Kaptárba helyezhető át; a méz kipörgetése után újra használható.

A méz elszedésekor a méheket nem kell sem eltávolítani, sem elpusztítani, hanem a Kaptárban maradó keretekre söprik le.

A keretek helyzete az Álló kaptár kezelésmódja szerint a kaptár lehet:

1. álló kaptár, 2. rakodó kaptár és 3. fekvő kaptár.

Az álló kaptár hasáb alakú, egybeépült láda, amelynek egyik oldala levehető.

A keretek egymás fölött két vagy több sorban, vájatokban vagy az oldalra szegezett léceken függenek.

Ilyenek (zárójelben a keret külső mérete a fülek nélkül):

Az Országos Egyesületi 3 és 4 keretsoros (21 x 18,5 cm), amelyet helytelenül Dzierzon-nak is neveznek.

Egy-egy sorában 10, összesen tehát 30 v. 40 keret fér bele. Ebből 20 a fészek, a többi a mézkamra.

Fészkének összes lapfelülete 78,8 dm2.

- A Neiszer-féle két családra való ikerkaptár (24 X X 27,2 cm), belvilága ugyanaz, mint a 3 soros Országos Egyesületié, de két keretsorra van osztva; 10 keretes fészkének teljes lépfelülete mindössze 59,2 dm2.

- A kis Boczonádi 30 keretes állú Kaptár alakjában és beosztásában pontos mása az Országosnak, de kétszer akkora (32 X 28,6 cm); 20 keretes fészke 164 dm2 lépfelületű.

A felsorolt kaptárakban kezeléskor a lópek lapjukkal néznek az ajtó felé.

A kereteket egyenként kell kiszedni, és külön állványra, az ún. keretbakra rakni, hogy a belsőkhöz is hozzáférhessünk.

Ez a kezelést nehézkessé teszi és lassítja. A kezelés megkönnyítése céljából készült a lapozó Kaptár, amelyben a keretek éllel néznek az ajtóra, tehát bármely keret kivehető a többinek a kiszedése nélkül, ős a vonatos Kaptár, amelynek minden keretsora kihúzható fiókban van, ez pedig felülről kezelhető.

Kaptárak

Az álló kaptár legfőbb előnye az, hogy kis helyet foglal el, két v. több sorban egymásra is rakható, zárt méhesbe beépíthető.

A rakodó Kaptár lényegében szintén álló, mert egymás fölött több keretsora van, de mindegyik külön, levehető fiókban elhelyezve.

A legalsó fiók a fészek, erre jön egy vagy több mézkamra.

A fiókokban a keretek fölülről kezelhetők.

Ilyenek:

- A Balogh Bálint-féle kaptár (36,6 x 36,6 cm) 11 keretes, 134,75 dm2 lépfelületű fészekkel és félmagasságú, hizlalt keretes mézkamrákkal.

- A Mogor kaptár (42,8 X 25 cm) 10 keretes fészke 92,2 dm2 lépfelületű,
- a Hunor-é (42 X 27 cm) 100 dm2,
- a közép Boczonádi-é (42 x 29 cm) 109 dm2.

A világon csaknem mindenütt a rakodó kaptár az uralkodó.
A legelterjedtebb az amerikai Langstroth-féle kaptár(44,8 x 23,2 cm), 10 kereten 86,8 dm2, 20 kereten pedig 173,6 dm2 fészek lépfelülettel.

Európa legelterjedtebb kaptárja a Dadent- Blatt- féle kaptár (43,5 x 30 cm) 12 keretes fészek 136 dm2 lépfelületű.

A német Zander féle kaptár (42 X 22 cm) 9 keretes fészekben 72 dm2 lépfelülettel.

A rakodó Kaptár zárt méhesbe nem való, egymásra több sorosan nem rakható. Szabadban kell elhelyezni úgy, hogy minden oldalról megközelíthető legyen.

Előnye, hogy nagyságával mindenkor alkalmazkodni lehet a hordáshoz és az időjáráshoz. Új meg új mózkamrafiókkal bővíthető mindaddig, amíg a hordás tart.

Az idény végén egyszerre pörgethető ki a tökéletesen beérett méz. Kezeléskor egyes keretek helyett egész keretsorokat lehet fiókostól mozgatni, elvenni v. cserélgetni. Hátránya, hogy vándorlásra kevésbé alkalmas, mert egyes darabjainak a szilárd összekapcsolása körülményes.

Továbbá az, hogy a fészek csak a mézkamra vagy mézkamrák leemelése után közelíthető meg. - A fekvő kaptár egy keretnyi mélységű, egy keretsort befogadó, fölülről nyíló láda.

Ilyenek: a nagy Boczonádi kaptár (42 X 36 cm) 24 keretes fekvő kaptár Mozgatható választófalakkal rekeszekre v. fészekre és mézkamrákra osztható. A fészek 9 kereten 123,3 dm2, 12 kereten 164,4 dm2 lépfeleletű.

Az Ignácz-féle Kaptár (50 X 32 cm) kétcsaládos rendszerre készült 32 kerettel. Ezenkívül még egy 3 keretes anyanevelő rekesz is van benne, tehát összesen 35 keret fér bele.

Az Ignácz-féle kaptárakban két család telel és fejlődik tavasszal; a főhordást jelentő akácvirágzás előtt azonban a kettőt egyesítik egy nagy mézelő családdá. A pörgetés után visszaállítják a két családot.

A debreceni kaptár (50 X 36 cm) szintén 24 keretes, egyaránt használható egy- és kétcsaládos módszerrel.

A fekvő kaptár éppen úgy nem való zárt méhesbe, mint a rakodó. Legfőbb előnye a kezelés egyszerűsége és gyorsasága, továbbá a vándorlásra való alka inassága. A kijárónyílás (helytelenül: röpnyílás) elhelyezése szerint lehet a Kaptár alsó- v. felsőkijárós.

A keretek helyzete szerint hideg építményű, amikor is a lépek merőlegesen állanak a kijárónyílásra, s a léputcák közvetlenül oda nyílnak, és meleg építményű, amelyben a lépek lapjukkal fordulnak a kijárónak, a léputcák pedig a kaptár oldalfalai felé nyílnak.

Régebben a kaptárakat kettős fallal, bélelve v. zsaluzva készítették.

Vannak ún. köpenyes kaptárak, amelyeknek kettős fala között tenyérnyi v. még nagyobb, esetleg keretek elhelyezésére is alkalmas hézag van. Mindez felesleges anyagpazarlás.

A kora tavasszal néhány héten át szükséges melegentartást szalmapárnás takarással olcsóbban és egyszerűbben lehet megoldani.

A kaptárak anyaga rendszerint deszka, de préselt szalmából, gyékényből, vékonyszálú nádból is tartós és megfelelő kaptárak készíthetők.

Ezeknek egyetlen hátránya az, hogy fertőző Betegség felléptekor forrasztólámpával nem fertőtleníthetők.

A vándor kaptár nem külön Kaptár-típus. Okkal-móddal minden kaptár alkalmassá tehető a szállításra, megfelelő szellőzéssel és menekülőhely kiképzésével.

- Az álló kaptár szellőzése rostaszövetes ajtóval, a menekülőhely megfelelő számú keret kiszedésével oldható meg.

- A rakodó kaptárban a szellőzőst a rosta, szövetes keretfedő, esetleg fenékszellőző is, a menekülőhelyet pedig egy külön alacsony fiók vagy egy kiürített mézkamra alkothatja.

A fekvő Kaptárban beépített menekülőhely, rostaszövetes keretfedők és esetleg szellőztető keret szolgál a vándorlás céljára. Mindenkor gondoskodni kell a keretek tökéletes rögzítéséről is.

Kaptár - Pallas lexikon

Kaptár közönségesebben mindenféle méhlakás, de helyesebben csak szétszedhető építménnyel ellátott méhlakás, mely különféle anyagok, de rendszerint fából készül.

Bár régi időkből is nyoma van annak, hogy a keretes Kaptár nem volt ismeretlen, mer például Jakab József Csúzon ilyenekkel méhészkedett és K. Szarka Sándor, Izletes méhtenyésztésében a méhtenyésztés új módjáról értekezvén, a méhkasoknak az idő kivánatához alkalmazott új nemeiről is szól, melynél a méhek összefüstölése és megöletése nélkül az év bármelyik szakában a mézet el lehet venni, mégis csak Dzierzon karlsmarkti plébánosnak sikerült Theorie und Praxis des neuen Bienenfreundes stb. címü 1848. megjelent művével nemcsak az elmélet terén valóságos forradalmat előidézni, hanem a gyakorlatot is megváltoztatni azzal, hogy az építményt mozgathatóvá tette, a lép vastagságának megfelelő lépkezdetekkel ellátott lécecskéket helyezvén el a Kaptár-ba, mely eljárást csakhamar sokan követték.

Báró Berlepsch annyiban javította, hogy lécek helyett kereteket kezdett alkalmazni, miért is a keretes Kaptár-t Berlepsch-félének is mondják, bár szorosb értelemben véve egy külön fekvő Kaptár formát illeti meg ez elnevezés, valamint hogy Dzierzon különleges Kaptár formája az iker-Kaptár.

Átmeneti Kaptár-ról akkor szólunk, ha a kasos rajzó üzemből nem rögtön megyünk át a Dzierzon üzemre, hanem olyformán, hogy a teljesen beépített kasra, mielőtt rajt bocsátana, kinyitván felső nyilását, arra egy oly nagy nyilással ellátott ládikát helyezünk, melyhez oldalt is hozzá lehet férni, hogy abba lépkezdetekkel ellátott léceket vagy kereteket beilleszthessünk.

Az átmeneti Kaptár formák közül legelterjedtebbek nálunk a Göndöcs, Paulik és Szensz-féle.

Fekvő Kaptárnak mondjuk az olyat, melynek hosszmérete nagyobb a magasságméretnél, úgy hogy rendszerint csak egy keretsor foglal benne helyet, mig az álló Kaptár-nál 2-3 keretsor van egymás felett alkalmazva; a legfelsőbb szilárd deszka vagy elszedhető fedődeszkácskák által elválasztva, rendszeint külön méztárul szolgál.

Nálunk elterjedtebb formái a délmagyarországi és a morva méhész egyesületi, a m.-óvári stb. Lapozó Kaptár-nak mondják az olyant, melynek belseje könyvformában feltárható vagy melynél a keretek oldalt tolhatók, ilyenek az Alberti, Göndöcs, Möszl, Liptay-féle.

Boltíves keretekkel van ellátva a Friedrich-féle K. és a Gravenhorst-féle szalmakas.

A Kaptár rendszerint hátul vagy oldalt; némely formáknál, mint a Berlepsch-féle fekvő Kaptár-nál, a Brózik, Dömötör, Juhos, Gobóczy-félénél felül kezelhető.

Különleges formák az Abboth, Johnston és Langstroth-féle, melyek, különösen a legutóbb nevezett, Amerikából délibb országokban igen elterjedtek.

Méhészettel kapcsolatos cikkek