Telefon: 06-20/981-7694 | E-mail: info(@)tuja.hu

Wiandt Kertészet Wiandt Kertészet

Kertészeti lexikon - Kapilláris jelenségek
A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V Z

<<< Lexikon Címszavak - K

Kapilláris jelenségek

Kapilláris jelenségek (haiszálcsövesség). Kis átmérőjű csövekben, kis távolságra helyezett lemezek között, talajszemcsék közti kisméretű hézagokban stb. a víz nem követi a közlekedő edények törvényét, hanem a Kapilláris jelenségek következtében a vízszintnél magasabbra emelkedik.

Azokat a vékony (1 mm-nél kisebb átmérőjű) csöveket, amelyekben a Kapilláris jelenségek végbemennek, hajszálcsöveknek nevezzük.
A Kapilláris jelenségek következtében előálló folyadék-emelkedés v. -süllyedés mértéke a hajszálcsövek és hézagok anyagától, méreteitől és a folyadék anyagától függ.
A Kapilláris jelenségek közül pl. a víz vékony üvegcsőben való felemelkedése ügy jön létre, bogy a víz nedvesíti a falat, homorú felület keletkezik, amelyen a felületi feszültség felemeli a vizet.
A Kapilláris jelenségek-et a fizika ős a kémia anyagtulajdonságok vizsgálatánál gyakran felhasználja.

Kapilláris váz. A talaj összefüggő zegzugos hézagai kapillárisok. A természetben a talajvíz fölött kezdődik a kapilláris víz, amely a növények vízellátásában fontos szerepet játszik. A talajban levő szemcsék és hajszálcsövek rendkívül változó méretűek, ezért a kapilláris vízemelkedés magasságát nem lehet a szemcsenagyság alapján kiszámítani.
Legfeljebb a durva szemcséjű homokoknál van bizonyos lehetőség, hogy számítás útján meghatározzuk, agyagos talajoknál azonban ez csak kísérleti úton történhetik. A meghatározást tulajdonképpen természetes szelvényen kellene végezni, ez azonban nehézségbe ütközik, azért jelenleg még laboratóriumban végzik.
Kapilláris vízemelés az a mm-ben kifejezett emelkedési magasság, amelyre a 2 mm-es szitán átment légszáraz talaj - legalább 20 mm átmérőjű üvegcsőben mérsékelt ütögetéssel lerázva - bizonyos idő múlva a vizet felszívja.
Ez a számérték összefüggésben van a talaj mechanikai összetételével és jó betekintést nyújt a talaj vízvezető képességébe. Ha a kapilláris vízemelés öt óra után megállapított értéke 40 mm-nél kisebb, a talaj rendszerint szikes v. erősen kötött, 45-75 mm-nél a talaj jobb szikes v. erősen repedező agyag, 75-100 mm-nél a talaj jobb minőségű agyag ős vályog, 150-200 mm-nél a talaj legjobb mezőségi vályog, humuszos homok, 250-300 mm-nél a talaj lazább vályog és homok, 300 mm-nél a talaj igen laza.

kapilláris jelenségek, kapillárisok, kapilláris váz, kapilláris víz, vízemelés, hajszálcsövesség
Kapilláris jelenségek

Kapilláris jelenségek

Go to top of page