Egyéni keresés

Habitus
Hagyma
Hagymaaknázó-légy
Hagyma-buroklevél
Hagymalégy
Hagymagumó
Hagymamoly
Hajtás
Hajtatás
Hajtószemzés
Hamvas
Háncsrész, floém
Hangafélék
Hangyasav
Hangyák
Harasztok
Hármasan összetett
Harmat
Hársfadíszbogár
Hártyásszárnyú rovarok
Háti
Havasi növények
Herbicid
Helleborus hunyor
Helianthemum napvirág
Helianthus napraforgó
Hengeres férgek
Hengerezés
Heracleum medvetalp
Hereméh
Hernyófogó öv
Heverő szárú
Héj-alá oltás
Héjkéreg
Hiánybetegségek
Hibrid
Hibrid fajta
Himénium
Hímnős
Hínár
Hóhatár
Homok
Homokkő
Homológia
Hordóíz
Hótakaró
Hőkezelés
Hőmérséklet
Húsevő növények
Hüvelytermés

időjárás
Időjárás előrejelzése
Időjárási front
Időjárási térkép

<<< Kertészeti lexikon - H

Hőmérséklet

hőmérséklet
A növénytermesztésben a legalapvetőbb éghajlati elem. Ez határozza meg, hogy az adott területen mi termeszthető, hiszen a hőmérsékletet a szabadföldön nem, vagy alig lehet befolyásolni.
Igen fontos, hogy a hőmérséklet kedvezően alakul-e az év folyamán. A hosszú vegetációs időszak elősegíti a fák, cserjék gyorsabb fejlődését.
Ehhez azonban elegendő tápanyag és talajnedvesség is szükséges. Különösen a hajtásfejlődés időszakában fontos a napfény és az ezzel járó magasabb hőmérséklet.
Egyaránt káros a rendkívül alacsony és magas hőmérséklet, ennek ismétlődő, gyors és nagymérvű változása. Kivétel ez alól a kora ősz, amikor derült időben a meleg nappalokat hűvös, hideg, de nem fagyos éjszakák követik. Ez elősegíti a hajtások beérését és a lombhullást.



Tavasszal a lassú, egyenletes felmelegedés a kívánatos. A túl korai, január-februári tartósan magas hőmérséklet kedvezőtlen, mert a növények nyugalmi időszaka befejeződik, a rügyfakadás is megindul, s ha ezután erős lehűlés, kemény fagy következik, az a növényekre káros. Korai kitavaszodáskor nagyobb a késő tavaszi fagy veszélye is, különösen a fiatal magcsemetékre (pl. Fagus, Tilia, Robinia) és a fagyérzékeny fák, cserjék (pl. Fraxinus, Koelreuteria), örökzöldek (pl. Abies, Aucuba, Laurocerasus) fakadó hajtásaira.
A késői kitavaszodás sem előnyös, mert a tavaszi munkákra, az árukiadásra és a telepítésre alig néhány hét áll rendelkezésre, és lerövidül a vegetációs időszak.
A nagy nyári meleg káros hatással van a növényekre.
A magas hőmérséklet már gátolja az asszimilációt és növeli a párolgást. A megnövekedett vízveszteséget a növény nem tudja pótolni, s a levelek lankadása, hervadása, végső esetben elszáradása, pusztulása következhet be. A heteken át tartó erős napsütés gyakran aszállyal párosul. Erre az ország egész területén, de leginkább az Alföldön lehet számítani.
A kora őszi fagy különösen akkor okoz kárt, ha csapadékos volt a nyárutó és a hajtások még nem értek be. Ilyenkor is az örökzöldek és a hosszú vegetációs idejű, fagyérzékeny növények (pl. Paulownia, Euodia, Clerodendrum) a legveszélyeztetettebbek. Előnye is van azonban a kora őszi fagyoknak: a lombhullás hamarabb megindul, s a kitermelés korábban kezdődhet.
Hazánkban a legtöbb gondot a téli fagyok okozzák.
A növény fagyérzékenységét öröklött tulajdonságai, egészségi állapota, kora, a föld feletti részek beérettsége stb. befolyásolják. Az időjárási tényezők közül a hőmérsékleti minimum, a fagyhatás időtartama, a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti erős ingadozás és annak gyakorisága, a hótakaró vastagsága, az erős, száraz, hideg szél játszik szerepet. Különösen az örökzöldek szenvedhetnek sokat a téli hidegtől, a szélsőséges hőmérsékleti viszonyoktól.
Több szempontból azonban szükség is van a legalább minusz 10—15 °C téli hidegre: elpusztítja a kártevők nagy részét, és szétfagynak az őszi mélyszántással keletkezett nagy rögök. Kell a fagyhatás az elvetett magvaknak is, enélkül egy részük nem csírázna ki.

Kertészeti lexikon >>