Gabona

A gabona elsősorban pázsitfűfélék szántóföldi kultúrában, nagy mennyiségben termesztett szemtermése.

Fontosabb gabonanövények a búza (Triticum), az árpa (Hordeum), a zab (Avena), a rozs (Secale), a kukorica (Zea) és a köles (Setaria, Panicum).

Gabona - Pallas lexikon

Gabona másként élet alatt a közéletben vagy csak egy bizonyos gabonanemet értenek, például az Al-Tiszavidékén a búzát, a Nyirségben s É.-Németországban a rozsot, másutt az árpát, szóval azt a növényt, amelynek magvából a kenyeret készítik, v. általában a magjuk végett termesztett pázsitféléket v. azok bizonyos csoportját.

Tekintettel arra, hogy minden nép gabonanak azt a növényt mondja, amelynek lisztje főtáplálékul szolgál s hogy ezek a növények majdnem kivétel nélkül a pázsitfélék családjába tartoznak, az irodalomban mindjobban érvényesülő az a felfogás mutatkozik leghelyesebbnek, mely szerint Gabona a füvek családjába tartozó azon növények, melyeket magvaik végett mivelnek.

E szerint gabona a búza, rozs, árpa, zab, tengeri, a rizs s a köles, meg a cirok különféle fajai.

A gabonafélék mind megegyeznek abban, hogy szemtermésükben tekintélyes mennyiségű lisztet tartalmaznak, minélfogva ugy emberi táplálékul, mint abrakul s ipari termények - sör, szesz, keményítő - előállítására alkalmasak; azonkivül tartalmaznak kisebb-nagyobb mennyiségü proteint, zsirt, növényrostot s hamut.

A gabonaszemek összetétele nagyon változó nemcsak a nem vagy a faj szerint, hanem ugyanazon fajtánál is a klima talaj, trágyázás s mivelés szerint.