Atomszerkezet

Atomszerkezet. Pozitív elektromos töltésű atommag körül negatív elektromos töltésű elektronok keringenek.
Az atommag alkotórészei a pozitív töltésű protonok és a semleges neutronok.

A protonok száma adja az atom rendszámát, a protonok és neutronok számának összege pedig a mag tömegszámát, ez megközelítőleg a kémiai atomsúllyal egyenlő. Az atomok kifelé elektromosan semlegesek, mert a +protonok és a elektronok száma mindig megegyezik, a neutronok pedig semlegesek.

Az elektronok az atommag körül meghatározott pályákon ún. elektronhéjakon keringenek. Ezeket K, L, M, N, O, Q betűkkel jelöljük. Az elektronhéjak további rétegekre, alrétegekre oszlanak. Az elektronhéjak elektron-befo . gadóképessége az előbbi betűsorrend szerint 2, 8, 18, 32, 32, 18. A magtól számított legkülső elektronpályán legfeljebb 8 elektron tartózkodhat.

Az atomok kémiai tulajdonságait főképpen a legkülső elektronhéjon keringő elektronok száma határozza meg. Legegyszerűbb szerkezete a hidrogénatomnak van: az atommag egy protonból áll, s ekörül egy elektron kering.

Az uránatom elektronrendszere a legbonyolultabb a természetben előforduló összes elemek között: 2, 8, 18, 32, 21, 9 és a legkülső elektronhéjon 2 elektron kering a szénatommal a 92 protonból és 146 neutronból álló mag körül. Azok az elemek, amelyeknek atommagja körül annyi elektron kering, hogy egy-egy elektronhéjat teljesen megtölt, kémiailag passzívak.

Ezek a nemesgázok. Kémiai passzivitásuk abban nyilvánul, hogy atomjaik sem egymással, sem más elemek atomjaival nem egyesülnek.