Analógia

Analógia. A szervek működésbeli hasonlósága, tekintet nélkül a szervek eredetére, kialakulására. Az analóg szervek anatómiai felépítése nagymértékben különbözik, minthogy különböző fejlődéstörténezi és alaktani értékűek.

Analógia van a rovarok, a Madarak, a denevérek szárnya között; a puhatestűek, a rákok és a halak kopoltyúi; a rovarok trachea-rendszere és a növényi tüskék, tövisek és szőrképletek között

Analógia - Pallas lexikon

(gör.) a. m. hasonlóság, a viszonyok hasonlósága egymáshoz.
A filozofiában Analógia bizonyos dolgok hasonlósága egy vagy több lényeges pontban.

Az Analógiai következtetés értéke (l. Analogizmus) attól függ, vajjon a hasonló jegyek lényegesek-e, vagy nem. A hit Analógia-i (A. fidei) alatt az evang. dogmatika azt a mértéket érti, melyet a szentirás kétségtelen világosságu helyeiből a többiek megértése számára nyerünk.

A törvény v. jog Analógia-i valamely jogi tétel érvényének kiterjesztése az oly esetekre, melyekre a törvényhozó eredetileg nem gondolt, de az ok hasonlósága (ratio legis) a kiterjedést igazolja. L. még Hasonszerüség.
- A nyelvtanban Analógia az egynemü szóalakok rokonsága; például analog egymással minden második személy v. minden középfok. Azután különösen a beszélőnek az az öntudatlan törekvése, hogy az egyjelentésü alakoknak nyelvtani jelei (ragjai, képzői) is egyenlők legyenek.

Mivel p. azt mondjuk eszel, dolgozol, azért a tesz, hoz igéket is így ragozzuk a 2. személyben: teszel, hozol, holott régente azt mondták: téssz, hozsz.
Hasonló analogia működik egyazon szócsaládnak tagjai közt; p. e helyett szavak, szavon azt mondjuk szók, szón, mert e szónak egyéb alakjaiban szó a tő: szóra, szól stb. (L. Simonyi Zsigmond: Az analogia hatásairól, akadémiai értekezés 1881. Ugyanattól: A Magyar Nyelv I. köt. Bevezetés.)