Telefon: 06-20/981-7694 | E-mail: info(@)tuja.hu

Wiandt Kertészet Wiandt Kertészet

Kertészeti lexikon - Akácfa
A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V Z

Akácfa - Pallas lexikon

akácfa, akácia vagy mézgafa (Acacia Willd., növ.), az érzőkefélék (Mimosaceae) génusza; cserje vagy fa, ritkán fű, levele váltakozó, kétszer szárnyalt, sok apró levélkéből összetett.
Van egy alcsoportja (Phyllodineae), melynek levélkéi helyett a levélnyél lemezszerüen elszélesedik (phyllodium, l. Állevél), de a fiatal növény első levelein a levélkék rendesen kifejlődnek. Melléklevelök vagy nincs vagy nagyon apró, hártyanemü, ritkán nagyobb, gyakran tövissé alakul.

Virágzatok gömb vagy pedig hengerded füzér; virágai aprók, színüket a többnyire sárga vagy fehér himek szabják meg, 5-4 (ritkán 3-6) tagúak, pároséltüek vagy poligámok. A kehely harangalakú fogas vagy karéjos, nagyon ritkán szabadlevelü vagy satnyás. A korona ritkán szabad szirmú, gyakrabban bár a szabad szirmúak közé tartozik mégis többé-kevésbbé összenő; hímje sok gyakran ötvennél több a sziromból kinyulik, vagy mind szabad vagy a tövön kissé és szabálytalanul összenő.
Hüvelye tojásdad, hosszukás vagy szálas, egyenes, görbült, vagy különböző módon csavarodott, megérve kétfelé hasad vagy zárva marad, ritkábban cikkekre hull (cikkes hüvely). Körülbelül 120 forróvidéki faja van, leginkább Afrikában és Uj-Hollandban honos. Némelyik faj erdőt alkot s nagy területnek sajátságos képet kölcsönöz. Mintegy 280 faj, elszélesedett levélnyéllel, csaknem kizárólag Uj-Hollandiának bennszülöttje.

Akácfa, ákác, ákácafa ákác-csipkefa, csipkefa, koronafa koronavirág, magyar fa , az álakác vagyis Robinia Pseudoacacia L. (Pseudo-acacia communis Simk.) magyar népies neve az ország különböző vidékein. Linné a Pseudoacaciával (pseudo = csalóka, ál) helyesen fejezte ki, hogy a mi fehér ákácunk nem az igazi Acacia. Egy másik ilyen összetévesztése a magyar és latin génuszneveknek nyelvünkben a Violla (Cheiranthus = sárga violla), meg az Ibolya (Viola), 1601-1635. évek között ültette át először Robin János vagy fia a párisi királyi füvészkertbe, Pennsylvaniából.

Cserje vásárlás - Kertészeti Webáruház

Akácfa leírás

Az akácfa talaj tekintetében egyike a legigénytelenebb fáknak. Jó minőségü talajon ugyan szebben és egyenesen növekszik, de száraz, köves, kavicsos, homokos talajon; sőt futohomokon is viszonylag elég jól diszlik; a talaj nagyobb mésztartálma inyére van, tartós nedvesség kiöli.

Fiatal korában rendkivül gyorsan növekszik s a törzshajtások rohamosan fejlődnek. Kellő sürüség mellett a törzs egyenesen; karcsúan nyulik fel, szabad állásban ellenben ágakra szakad és gyakran görbe. Igen magas életkort az akácfa nem ér el, 40-50 éves kora után csekély gyaraporlást mutat és 100 éven tul élő fák a ritkaságok közé tartoznak.
Az Akácfa a hegységi éghajlatot nem kedveli, hanem a délibb fekvésü dombvidék s a sikság fája; Észak-Amerikából származik, hazánk legnagyobb részében azonban annyira meghonosult, hogy idegen származását semmi sem árulja el.
A kései fagy kárt tesz ugyan benne, de nagy visszaszerző erejénél fogva ismét csakhamar kihajt.
Mikor az a múlt század végén ismeretes lett, azt a reményt keltette, hogy rendkivül gyors növekedésénél és igénytelenségénél, továbbá a jeles faanyagnál fogva, melyet szolgáltat, egyike lesz a legértékesebb erdei fanemeknek.
Ezt a reményt azonban az , mint ezt az azóta mindenfelé tett tapasztalás bizonyítja, nem váltotta be.
Az ugyanis nem alkalmas erdei fának, mert a kölcsönös beárnyékolás terhére van és tulszárnyaltatva, elcsenevészedik, a talajt kevéssé árnyékolja be, miért is az kizöldel, befüvesedik, mi igen hátrányos, és csekély lombja lévén, a talajt nem javítja, sőt falrétegét nagy mértékben kiéli. Azért tehát az fa-t csak ritkán és jobb fanem hiányában ültetik erdőhelyre, hanem vagy szabadban nevelik mint sudaras fát, botfát vagy sarjsövényképen, vagy pedig kisebb; mintegy hézagpótló ültetvényekre, például kiaknázott kavics vagy agyaggödrök, száraz, mezőgazdasági termelésre alkalmatlan földdarabok, homokos területek, lejtős helyek, vizmosások stb. befásítására használják.

Az akácfa szaporitása

nem jár nehézséggel.
A magot a kellően elkészített és 120 cm. szélességü ágyakba osztott talajon 20-25 cm. távolságú sorokba vetik s a sorközöket szorgalmasan tisztán tartják a gyomtól; az első évben a csemeték mintegy 30 cm. magasságra nőnek és szükség esetén el is ültethetők.
Jobb azonban még egy évig meghagyni, mire, kivált ha iskolázzák, 1/2-1 m. magasságot vagy ennél többet is elérnek.
Ebben a korban legjobban lehet őket, akár a gyökereket és a törzset is megnyesetve, kiültetni, ha pedig sudaras fákat akarnak nevelni, akkor 4-6 évig kell a fácskákat a faiskolában nevelni.
Mielőtt a magot elvetik, célszerü forró vizzel leönteni, ami csirázását sietteti. A mag beszerzése nem jár nehézséggel, mert az csaknem évenkint bőven szokott magot teremni. Tanácsos, mindig csak múlt évi magot vetni el. Az -ot rövid fordáju szálerdő és középerdőüzemben lehet kezelni, leginkább azonban sarjerdőkezelésre alkalmas s abban 15-25 éves fordát kap.
A fa műszerfának bizonyos célokra nagyon alkalmas, oszlop és karónak tartósság tekintetében párját ritkítja s a tölgyfát is felülmulja, tüzelőfának pedig minden része, még a legvékonyabb ága is kitünő.
Az fa-t rovarok nem igen bántják; csak ujabban mutatkozik sok helyen az pajzstetü a fiatal hajtásokon s azokat feltünően pusztítja; az ágak ledörzsölése gyökérkefével e káros rovar kevesbítésére eléggé sikeres.

A akác lap.hu
akác (terebess.hu)

<<< Kertészeti lexikon címszavak - A

akácfa

Go to top of page