Akác, akácfa akác szaporítása

Egyéni keresés

Aberratio, formaeltérés
Abiotikus károsítók
Abiotikus tényezők
Ablaktálás, összenövesztés
Abortus
Abszolút alkohol
Acaena - Tüskésdiócska
Adszorbeált anionok
Adszorbeált bázisok
Adszorpció
Adszorpciós komplexus
Aerobacter baktériumok
Aerob légzés
Aesculus (vadgesztenye, bokrétafa
Agyag
Ajak
Akarinózis levélfodrosodás
Akác, Akácfa
Akácmoly
Alakfa
Alak, forma
Alany
Alany előkészítése
Alanyfajták tulajdonságai
Alcsalád
Aleuron
Alexander őszibarack
Alfaj
Alföldi borvidék
Álhajtás, álszár
Alisma (hídőr)
Alkalmazkodás
Alkalmi élősködők
Alkaloidok, Alkaloidák
Alkonypír, hajnalpír
Állevél
Almailonca
Alma levéltetű
Almamoly
Almasav
Almatermés
Álörv
Altalaj
Általános légkörzés
Általános növénytermesztés
Áltermés
Álterméscsoport
Álvirág
Alvó rügy
Aminosavak
Ammónia
Amorf anyagok
Analógia
Ananászfélék
Anemone alakú, Szellőrózsa alakú
Ánizs
Antagonizmus
Antibiotikum
Anyarozs
Apomixis
Aranyos téliaraszoló
Aranyszemű fátyolka
Araszolók
Arány
Arborétum
Architektonikus kert
Areola
Aromás
Árvacsalán
Árvácska
Ásványi sók
Ászkák
Aszmag
Ászok
Aszparaginsav
Asszimiláció
Asszociáció
Aszúbor
Aszú szőlő
Átalakulással fejlődés
Átellenes
Átfedő
Áthidaló oltás
Atkák
Átnőtt
Atomszerkezet
Atrazin
Auxinok
A-vitamin

<<< Kertészeti lexikon - A

Akác - Pallas lexikon

Akác ákácfa, akácia vagy mézgafa (Acacia Willd., növ.), az érzőkefélék (Mimosaceae) génusza; cserje vagy fa, ritkán fű, levele váltakozó, kétszer szárnyalt, sok apró levélkéből összetett.
Van egy alcsoportja (Phyllodineae), melynek levélkéi helyett a levélnyél lemezszerüen elszélesedik (phyllodium, l. Állevél), de a fiatal növény első levelein a levélkék rendesen kifejlődnek. Melléklevelök vagy nincs vagy nagyon apró, hártyanemü, ritkán nagyobb, gyakran tövissé alakul.



Virágzatok gömb vagy pedig hengerded füzér; virágai aprók, színüket a többnyire sárga vagy fehér himek szabják meg, 5-4 (ritkán 3-6) tagúak, pároséltüek vagy poligámok. A kehely harangalakú fogas vagy karéjos, nagyon ritkán szabadlevelü vagy satnyás. A korona ritkán szabad szirmú, gyakrabban bár a szabad szirmúak közé tartozik mégis többé-kevésbbé összenő; hímje sok gyakran ötvennél több a sziromból kinyulik, vagy mind szabad vagy a tövön kissé és szabálytalanul összenő.
Hüvelye tojásdad, hosszukás vagy szálas, egyenes, görbült, vagy különböző módon csavarodott, megérve kétfelé hasad vagy zárva marad, ritkábban cikkekre hull (cikkes hüvely). Körülbelül 120 forróvidéki faja van, leginkább Afrikában és Uj-Hollandban honos. Némelyik faj erdőt alkot s nagy területnek sajátságos képet kölcsönöz. Mintegy 280 faj, elszélesedett levélnyéllel, csaknem kizárólag Uj-Hollandiának bennszülöttje.

Akácfa, ákác, ákácafa ákác-csipkefa ákász, agác, agáci, akáci, ágoca, ágica, csipkefa, koronafa koronavirág, magyar fa , az álákác vagyis Robinia Pseudoacacia L. (Pseudo-acacia communis Simk.) magyar népies neve az ország különböző vidékein. Linné a Pseudoacaciával (pseudo = csalóka, ál) helyesen fejezte ki, hogy a mi fehér ákácunk nem az igazi Acacia. Egy másik ilyen összetévesztése a magyar és latin génuszneveknek nyelvünkben a Violla (Cheiranthus = sárga violla), meg az ibolya (Viola), 1601-1635. évek között ültette át először Robin János vagy fia a párisi királyi füvészkertbe, Pennsylvaniából.

Az Akácfa talaj tekintetében egyike a legigénytelenebb fanemeknek. Jó minőségü talajon ugyan szebben és egyenesen növekszik, de száraz, köves, kavicsos, homokos talajon; sőt futohomokon is viszonylag elég jól diszlik; a talaj nagyobb mésztartálma inyére van, tartós nedvesség kiöli.

Fiatal korában rendkivül gyorsan növekszik s a törzshajtások rohamosan fejlődnek. Kellő sürüség mellett a törzs egyenesen; karcsuan nyulik fel, szabad állásban ellenben ágakra szakad és gyakran görbe. Igen magas életkort az Ákácfa nem ér el, 40-50 éves kora után csekély gyaraporlást mutat és 100 éven tul élő fák a ritkaságok közé tartoznak.
Az Ákácfa a hegységi éghajlatot nem kedveli, hanem a délibb fekvésü dombvidék s a sikság fája; Észak-Amerikából származik, hazánk legnagyobb részében azonban annyira meghonosult, hogy idegen származását semmi sem árulja el.
A kései fagy kárt tesz ugyan az Akác-ban, de nagy visszaszerző erejénél fogva ismét csakhamar kihajt.
Mikor az Akác a múlt század végén ismeretes lett, azt a reményt keltette, hogy rendkivül gyors növekedésénél és igénytelenségénél, továbbá a jeles faanyagnál fogva, melyet szolgáltat, egyike lesz a legértékesebb erdei fanemeknek.
Ezt a reményt azonban az Akác, mint ezt az azóta mindenfelé tett tapasztalás bizonyítja, nem váltotta be.
Az Akác ugyanis nem alkalmas erdei fának, mert a kölcsönös beárnyékolás terhére van és tulszárnyaltatva, elcsenevészedik, a talajt kevéssé árnyékolja be, miért is az kizöldel, befüvesedik, mi igen hátrányos, és csekély lombja lévén, a talajt nem javítja, sőt falrétegét nagy mértékben kiéli. Azért tehát az Akácfa-t csak ritkán és jobb fanem hiányában ültetik erdőhelyre, hanem vagy szabadban nevelik mint sudaras fát, botfát vagy sarjsövényképen, vagy pedig kisebb; mintegy hézagpótló ültetvényekre, például kiaknázott kavics vagy agyaggödrök, száraz, mezőgazdasági termelésre alkalmatlan földdarabok, homokos területek, lejtős helyek, vizmosások stb. befásítására használják.

Az Akác szaporitása nem jár nehézséggel.
A magot a kellően elkészített és 120 cm. szélességü ágyakba osztott talajon 20-25 cm. távolságú sorokba vetik s a sorközöket szorgalmasan tisztán tartják a gyomtól; az első évben a csemeték mintegy 30 cm. magasságra nőnek és szükség esetén el is ültethetők.
Jobb azonban még egy évig meghagyni, mire, kivált ha iskolázzák, 1/2-1 m. magasságot vagy ennél többet is elérnek.
Ebben a korban legjobban lehet őket, akár a gyökereket és a törzset is megnyesetve, kiültetni, ha pedig sudaras fákat akarnak nevelni, akkor 4-6 évig kell a fácskákat a faiskolában nevelni.
Mielőtt a magot elvetik, célszerü forró vizzel leönteni, ami csirázását sietteti. A mag beszerzése nem jár nehézséggel, mert az Akác csaknem évenkint bőven szokott magot teremni. Tanácsos, mindig csak mult évi magot vetni el. Az Akác-ot rövid fordáju szálerdő és középerdőüzemben lehet kezelni, leginkább azonban sarjerdőkezelésre alkalmas s abban 15-25 éves fordát kap.
A fa műszerfának bizonyos célokra nagyon alkalmas, oszlop és karónak tartósság tekintetében párját ritkítja s a tölgyfát is felülmulja, tüzelőfának pedig minden része, még a legvékonyabb ága is kitünő.
Az Akácfa-t rovarok nem igen bántják; csak ujabban mutatkozik sok helyen az Akác pajzstetü a fiatal hajtásokon s azokat feltünően pusztítja; az ágak ledörzsölése gyökérkefével e káros rovar kevesbítésére eléggé sikeres.

Kertészeti lexikon >>

<<< Kertészeti lexikon címszavak - A

Akác, akácfa