Kertészeti lexikon címszavak - M

  • 2023-11-20
  • Macskagyökér   Valeriana lágy szárú évelő - Macskagyökér vagy macskagyökérfű (növ., terjékfű, macskagyökönke, gyökénke vagy gyökönke, baldrián, bádián, baldiánfű, Valeriana L.) a róla nevezett család füve vagy kórója, 150 fajjal az óvilágban és Amerikában, hazánkban 10 faj. Szirmának tövén levő öblöcskéje s elvirágzás után soksugaru, pehelynemü bóbitája...
  • Madarak   tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok - Madarak (Aves) kemény, mészhéjú tojások által szaporodó, melegvérű, állandó testhőmérsékletű gerinces állatok. Az emlősök után a legmagasabb rendű állatosztály. Testalkatuk, szervezetük a repüléshez idomult. A váz csontjai vékonyak, de szilárd felépítésűek
  • Madárvédelem   biológiai védekezés egyik formája - Madárvédelem a biológiai védekezés egyik formája mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti szempontból. A hasznos madarak ez általános védelmét biztosító, főleg oktalan pusztításukat meggátolni hivatott törvényes védelmen (passzív védelem) felül, a madárvédelem legfejlettebb formája
  • Mag   szaporítószerv - Mag a megtermékenyített magkezdeményből fejlődik. Részei: a) Mag-héj (testa), b) táplálószövet (az ún. Mag-fehérja, albumen), c) a csíra (embrio), és néha a Mag-függelékek.
  • Magaslati éghajlat   400 m-nél magasabb - Magaslati éghajlat a nagyobb tengerszint feletti magasságokon, a hegységek 400 m-nél magasabb területein uralkodik. Fő tulajdonsága a magassággal való, 100 m-enként átlagosan fél fokos hőcsökkenés.
  • Magház Magház (ovarium). A Magház a termőnek alsó duzzadt, belül üreges, zárt része, mely a termőlevél vagy termőlevelek összenövéséből jön létre, és a magkezdeményeket tartalmazza. Az egy termőlevélből (monocarpicus és apocarpicus gynoeceumból; termőtáj) alakult egytagú (monomer)
  • Magbél Magbél a héjas gyümölcsök fogyasztásra kerülő, tulajdonképpeni magja (dióbél, mandulabél). Az elnevezés onnan ered, hogy tévesen a csonthéjas tremés...
  • Magnélküli gyümölcs Magnélküli gyümölcs parthenocarpia következtében fejlődik. A csíraképes magvak helyett csak magbőröket találunk. A Magnélküli gyümölcsök lehetnek normális nagyságúak, mint pl. z Arabitka körténél, lehetnek szabályosnál kisebbek
  • Magnézium   kémiai elem - Magnézium (Mg) a természetben kovasavval és szénsavval vegyülve sűrűn előfordul. A tenger vizében szintén találunk Magnézium-vegyületeket, a növényvilágban a Klorofillban. Fehér, könnyű fém, levegőn lassan oxidálódik ...
  • Magnézium adszorpció Magnézium-adszorpció. A Ca- és Mg-ionokat egyenértékben tartalmazó oldatból a talaj még ha bázisokban nagyfokú telítetlenségét mutat is a Mg-ot nagyobb mennyiségben adszorbeálja, mint a Ca-ot
  • Magnéziumhiány Magnéziumhiány. Az alsó levelek klorotikusak, sárgák lesznek. A főér zöld marad, az érközök barna foltosak és hirtelen elszáradnak. A gyökerek elnyálkásodnak, megsárgulnak. Előfordulása savanyú talajokon gyakoribb
  • Magnolia, liliomfa   fa, cserje - Magnolia liliomfa, Magnoliaceae. Lombhullató v. örökzöld fák v. cserjék. Szórt állású, nyeles leveleik épek. Végálló, nagy virágaik magánosak, a Bimbót pálhalevélszerű buroklevél zárja körül. Uborkaszerű termésükben a magvaknak narancs színű magköpenye van. Szép parkfák v. nagy bokrok
  • Magonc   magról kelt utód - Magonc a magról kelt növényegyed. Azoknál a kultúrnövényeknél (pl. gyümölcsfáknál) különböztetik meg, amelyeket általában vegetatív úton szaporítanak. Oltványok esetében csak az alany lehet magonc
  • Magyar kajszi Magyar kajszi (Magyar legjobb, Kecskeméti kajszi, Ungarische Beste, Apricot hongrois). Világszerte sokra becsült barack fajtánk. A Pándy meggyel és a Besztercei szilvával együtt hazánkból terjedt el hódító útjára.
  • Magyarország talajai A csernozjom talajok tulajdonságai a füves sztyepp növényzet alatt alakultak ki. Hazánkban ugyanúgy, mint a Duna-völgy más tájain, leggyakrabban a mészlepedékes csernozjomok találhatók.
  • Malaga bor   borászat Malaga bor. Andalúziában (Spanyolország) Malagától Antequeráig terjedő körzetben a Pedro Ximenes, Mantua, Rome szőlőfajtákból készül
  • Mandarin   örökzöld fa, (Citrus nobilis). Örökzöld, egylaki, hímnős virágú fa. Parthenocarp is terem. Lapított gömb alakú gyümölcsében a gerezdek könnyen szétválnak
  • Mandragora   mérgező növény, (Mandragora officinarum). Keleten vadon termő, mérgező hatású növény. A gyökere (Mandragoae radiz) hyoscyamin, atropin, scopolamin alkaloidát tartalmaz
  • Mangán   kémiai elem, Mangán (Mn) szürkésfehér, kemény fém. Olvadáspontja 1221 C. A természetben főként mint Mangán-dioxid, barnakő (MnO2) fordul elő
  • Manifesztáció   Egy adott gén v. génegyüttes (Komplement gének, Kumulatív gének) hatásának érvényre jutása egy adott környezetben az élő szervezet bizonyos jellegeinek kialakításában.
  • Mango   csonthéjas gyümölcs, Mango (Magnifera). Sok faja van. Kétlaki növény. Levelei bőrszerűek, termése ovális, csonthéjas, amelyben egy mag van. A kelet-indiai Mango indica-t gyümölcséért termesztik, amely lúdtojás nagyságú
  • Manna   mannakőris nedve, Manna. A Földközi-tenger vidékén, főleg Szicília, Palermo környékén termő kőrisfának kifolyó, beszáradt , édes nedve. Különböző hosszúságú és vastagságú lapos vagy hengeres darabkák
  • Marcipán   cukrászati alapanyag, Cukrászipari alapanyag, két rész pirított, hámozott és nedvesen eldörzsölt édes mandulából és egy rész cukorból áll. A keveréket rövid ideig melegítik, majd lehűtik
  • Margit-sziget   Hazánk egyik legrégibb természetes parkja, ill. vadaskertje. A Duna óbudai szakaszán fekvő sziget. Területe 160 kh, hosszúsága két és fél kilóméter, legnagyobb szélessége 500 méter
  • Marokkói sáska   Marokkói sáska (Dociostaurus [=Stauronotus] maroccanus Thunbg.). Okkersárga, barna pontokkal és foltokkal; a nyakpajzson világos X" alakú folt van; 20-38 mm hosszú; a szárnyfedők a potrohot és a térdvégeket túlérik
  • Marrubium, pemetefű   Marrubium (pemetefű, Labiatae). Évelő gyom-, gyógy- ill. dísznövények. A Marrubium vulgare L. orvosi pemetefű, 40-50 cm magas, bokros növény
  • Martilapu   Martilapu (Tussilago farfara L., Compositae). Évelő, tarackos növény. 10-30 cm magas, virágzó szárai csak pikkelylevelesek. A sárga virágfészkek kora tavasszal a levelek előtt jelennek meg már febr. márciusban
  • Maycrest őszibarack   csonthéjas gyümölcsök, Származás és elterjedés. N. Y. Minami állította elő a kaliforniai (USA) Fresno-ban a Springerest rügymutációjaként.
  • Májusi cserebogár   szárnyas rovarok, Májusi cserebogár (Melolontha melolontha L.). A májusi cserebogár a lemezescsápúak (Lamellicornia) csoportjába tartozik. A 23-30 mm hosszú, barna szárnyfedelű bogár farfedője (farnyele) fokozatosan keskenyedik el
  • Mákfélék   Mákfélék (Papaveraceae részben Fumariaceae, Chelidoniaceae). Kétszikű növénycsalád. Tagjai lágyszárú növények, szórt állású levelekkel, nagy, színes virágtakarójú virágokkal...
  • Másodlagos ivari bélyegek   Mákfélék (Papaveraceae részben Fumariaceae, Chelidoniaceae). Kétszikű növénycsalád. Tagjai lágyszárú növények, szórt állású levelekkel, nagy, színes virágtakarójú virágokkal...
  • Másodlagos kártevők   Másodlagos kártevők (szekundér kártevők), amelyek más kórokozó v. kártevő (ún. prímér v. elsődleges kártevők) nyomán fertőznek és fejtik ki hatásukat. Így a rágó rovarkártevők nyomán jelentkező másodlagos kártevők pl. a monília, a fuzáriumos és más penészedés
  • Másodvirágzás   Másodvirágzás virágoknak rendellenes megjelenése a normális virágzás utáni időszakban. A másodvirágzás az alma- és körtefán a rendes tavaszi virágzást követően egy-két hét múlva következik be
  • Megbetegítő képesség Megbetegítő képesség (pathogenitás) a kórokozó szervezet azon tulajdonsága, hogy a fertőzés után igyekszik a gazdanövény szervezetében...
  • Megporzás, beporzás Megporzás (beporzás) az a folyamat, melynek során a virágporszem (pollen) a nyitvatermők magkezdeményére, ill. a zárvatermők bibéjére jut. A pollen odajutási módja szerint beszélünk szélporozta v. anemofil Szélbeporzás ...
  • Megtermékenyülés Megtermékenyülés (fecundatio). Az ivaros szaporodásnak az a szakasza, melyben két különböző ivart képviselő sejt és haploid sejtmagjuk egy közös diploid zigóta sejtté egyesül
  • Meleg okozta károk Meleg okozta károk (hőkárok). A növények anyagcsere folyamatai egymástól eltérő hőmennyiséget igényelnek. Egy bizonyos hőmérsékleti határ fölött a növényi ...
  • Melica, Gyöngyperje Melica (gyöngyperje, Gramineae). Mintegy harminc faja ismert az egész föld mérsékelt területein. Évelő füvek, a füzérke két-három virágú, a legfelső virág csökevényes. Toklásza szálkátlan. Melica ciliata L. (prémes gyöngyperje...
  • Melioráció Melioráció latin szó, pontos fordításban: jobbátételt jelent. Melioráción elsősorban vízrendezéssel öntözéssel v, lecsapolással egybekötött talajtermékenység-fokozást értünk. Meliorációnak nevezhetjük mindazon kémiai ...
  • Mellékgyökér rendszer Mellékgyökér-rendszer (homorrhizás gyökérrendszer). Ha a főgyökér csak a fejlődés kezdetén van meg és szerepét rövidesen több, viszonylag egyforma hosszúságú tengely veszi át, mellékgyökér- v. bojtos gyökér-rendszer alakul ki...
  • Mendelizmus Mendelizmus. Az eltérő tulajdonságú szülők keresztezésével kapcsolatos öröklődési folyamatokkal, e folyamatok törvényszerűségeivel foglalkozó genetikai módszer. A mendelizmus a formális genetika alapja. Mendel dolgozta ...
  • Meszes talajok Meszes talajok mindazok a talajok, amelyek szelvénye szénsavas meszet (CaCO3) tartalmaz. Ide tartoznak a meszes anyakőzeten kialakult mindazon talajtípusok, amelyek a talajszelvény kialakulása folyamán kilúgzást nem szenvedtek, így: a mezőségi talajok, a meszes öntéstalajok ...
  • Meszes, szódás, szikes talaj Meszes-szódás szikes talaj (szoloncsák). Ha a meszes talaj adszorpciós komplexusában (az agyag részében) a Na felszaporodik, akkor meszes szikes talaj keletkezik. Ez rendesen több-kevesebb szódát is tartalmaz, azért meszes-szódás szikesnek is nevezik. Az egész talajszelvény meszes és erősen lúgos. A pH-érték ...
  • Metamorfózis Metamorfózis az alak és a test szerkezetének megváltozása a fejlődés folyamán. Célja a szervezet alkalmazkodási lehetőségének biztosítása. A Metamorfózis-ban a szervezet, fejlődése kezdeti szakaszában ...
  • Mediterrán kert: A Földközi-tenger partvidékeinek jellegzetes növényeivel kialakított kert (örökzöld tölgyek, füge, ciprus, babér, leander, Datolyapálma), amely növények egy része nálunk védett helyen takarás nélkül, másutt takarással áttelel, más részét télen növényházban kell teleltetni.
  • Metaplazia Metaplazia (szöveti átalakulás). Sejteknek vagy szöveteknek működési vagy alaki szempontból más sejt-, ill. szövetféleségekké való átalakulása, vagy bennük új sejttartalom képződése.
  • Metasequoia glyptostroboides Metasequoia glyptostroboides Cheng. et Hu. Kínai mamutfenyő, Taxo - diaceae. Lombhullató, tűlevelű fenyőfaj, amely felfedezése után rendkívül gyorsan terjedt el az egész világon. A különféle kontinensek más klímájú területein is jól érzi magát és télállónak bizonyuIt az északitájakon is mint pl. Finnországban ...
  • Metán-baktériumok   bakteriológia - A metánképzésben illetve a metán lebontásában szerepet játszó baktériumok összefoglaló elnevezése. A Methanobacterium soehngenii szerves savak fermentálásakor metánt és széndioxidot képez ...
  • Meteorológia meteorológia légkörtan a légkör fizikai folyamataival foglalkozó tudomány. Tárgyát és módszereit tekintve a fizikai, közelebbről a geofizikai tudományok csoportjába tartozik. Igen sok alkalmazott résztudomány-ág
  • Metilalkohol Metilalkohol (metanol, faszesz, CH3OH) telített, egy értékű alkohol, szabadon a Heracleum giganteum éretlen gyümölcsében, szalicilsavas észtere alakjában a Gaultheria procumbens Illóolajában ...
  • Mezei-gabonamoly   szárnyas rovarok - A mezei gabonamoly selyemfényű, sárga lepkéje összecsukott szárnyakkal 7-9 mm hosszú. Az első kihegyesedő szárnyon barna foltok vannak.
  • Mezei pocok Mezei pocok (Microtus arvalis Pall.). Helytelenül mezei egér", a legkártékonyabb mezei rágcsáló.
  • Mezei poloska A poloskák több mint egyharmada ide tartozik. Nagyságuk 2-15 mm között változik, túlnyomó többségük 6 mm-nél kisebb.
  • Mezei tücsök - Réteken, legelőkön, háborítatlanabb füves útszegélyeken fordul elő. Művelt területeken jóval ritkább, mint a fekete tücsök.
  • Mezoklíma Mezoklíma (helyi éghajlat), kisebb terület feletti légtérnek környezetétől lényegesen eltérő éghajlata.
  • Meztelen csigák A Meztelen csigák vagy házatlan csigák háza csökevényes vagy egyáltalán nincs. A házatlan csiga (Agrolimax agrestis), a pincei meztelen csiga (Limax flavus) és a nagy meztelen csiga (Limax maximus) a leggyakrabban előforduló képviselői.
  • Mezőségi talajok Mezőségi talajok (csernozjomok) elnevezés a XX. sz. elejére, a talajgenetikai szemlélet elterjedésének kezdeti időszakára nyúlik vissza.
  • Mécsvirág - (Melandrium, Caryophyllaceae). Egy-kétéves v. évelő növény.
  • Méhek ellenségei Méhek ellenségei kártevői. A mézelő méhnek számos kártevője és ellensége van. Az emlősök közül a legveszedelmesebbek az egerek. Nyáron alig okoznak kárt, mert a méhek védekezni tudnak ellenük.
  • Méhek etetése Kora tavasszal a kedvezőtlen időjárás miatt kerülhetnek ínségbe, ha huzamosabb ideig nem gyűjthetnek, viszont a kiterjedt fiasítás sokat fogyaszt. Sohasem szabad megengedni, hogy a család készlete teljesen kifogyjon!
  • Méhek irányítása Méhek irányítása (szoktatása). A méhek az egy időben virágzó növények közül azokat részesítik előnyben, amelyekben több v. édesebb, esetleg könnyebben elérhető nektárt találnak.
  • Méhek itatása Méhek itatása. A méheknek - különösen a fiasítás felneveléséhez - vízre is szükségük van.
  • Méhek nemesítése Méhek nemesítése a jó tulajdonságok rögzítését és elterjesztését, ugyanakkor a nem kívánatosak kiküszöbölését célzó tenyésztési eljárás.
  • Méhek szerepe Méhek szerepe a kertészeti növények megporzásában. A gyümölcsfák a mogyoró ás a dió kivételével, az olaj, gyógy és Fűszernövények, a pillangós takarmánynövények, a kobakosok, a magnak termelt zöldségfélék termése nagymértékben attól függ, hogy virágzásukkor elegendő méh legyen a közelükben.
  • Méhfélék - a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe tartozó rovarcsalád. Testüket néhány kivételtől eltekintve ritkás v, sűrű, sokszor többszínű szőrbunda, néha pikkely v, molyhosszőr borítja.
  • Méhlegelő - Méhlegelő valamely környék mindazon növényeinek az összessége, amelyek a méheknek táplálékot, nektárt és virágport v, más szükséges anyagokat, pl, ragasztót szolgáltatnak.
  • Méhsejt - A méhek építményeit, a lépeket alkotó többé-kevésbé szabályos, hatszögletű cella. Kétféle sejtből épülnek összefüggő lépek: munkás- és heresejtekből.
  • Méhszurok, propolisz - Méhszurok (propolisz) a méhek által a fák rügyeiről (nyárfa, vadgesztenye) gyűjtött, Gyantaszerű anyag.
  • Méhviasz - Méhviasz a mézelő méh viaszmirigye által termelt és viasztükrén kivált anyagból épült lépekből, fedelezésből, zugépítményekből, az ún. sonkolyból nyert termék.
  • Mészhiány - Elegendő mész hiányában mérgezéses tünetek mutatkoznak a növényeken (levelek sárgulása stb.). A mészhiány-ban szenvedő növény nem képes a vasat felvenni.
  • Mészkő - Mészkő kálciumkarbonátból álló fehér Kőzet. Mészkőből égetik a meszet, a mészkő porával javítják a savanyú erdőtalajt.