Díszkertészeti és gyümölcstermesztési szempontból egyaránt igen fontos a Malus nemzetség.
A díszként ültetett fajok, fajták, ill. azok szülőfajai erederi hazájukban a mi tölgyeseinkhez hasonló társulások alsó koronaszintjében vagy peremén élnek vadon.
Többségük ezért jól bírja klímánkat, és a szélsőségek kivételével csaknem minden kertben vagy parkban megél.
Nagy értékük, hogy virágukkal és termésükkel egyaránt díszítenek, sőt színes lombú fajták is vannak közöttük.
Nemesítésükkel már régóta és sok helyen foglalkoztak és foglalkoznak ma is. Hazai faj- és fajtaválasztékuk korábban is gazdag volt, az utóbbi tíz évben pedig rengetegúj fajtával gyarapodott.
Nagyon népszerű vadalma.
Májusi virágzásáért és ősszel tömegesen megjelenő sárga terméséért kedvelt.
Egyes helyeken gyümölcsét a borászok is felhasználják.
Levél levele zöld, ovális alakú.
Virág A májusban nyíló virágok bimbóban rózsaszín, kinyílva fehér színűek. Jó pollenadó.
Termés 2-2,5 cm-es tojásdad, intenzíven sárga színű- 3-4 -es csoportokban, egész télen át a fán maradó.
Magassága 4-5 méter, szélessége
Felhasználás egyike a legszebb, termésével díszítő díszalmáknak. Kiváló parkfa.
Malus Golden Hornet
A Kínából származó faj régebben kastély-parkjaink kedvelt növénye volt.
Kis fa vagy magas cserje, fénylő sötétzöld, széles levelekkel.
Virága bimbóban rózsaszínű, kinyílva fehér. Nagyobb cseresznye nagyságú, fénylő aranysárga termései augusztus végén érnek és szeptember végéig maradnak.
Gyümölcse igen ízletes, kompótnak vagy savanyúságnak elkészítve is kiválóak.
2-3 m-re növő, szétálló ágú, bokor termetű faj.
Levelei a hosszúhajtásokon háromkaréjúak, a virágzó hajtásokon keskeny tojásdadok.
Virágai bimbóban kissé piroslók, kinyilva hófehérek, nagyok. Piros, borsó nagyságú terméséről a csészelevelek lehullanak.
Többszörös keresztezés eredményeképp létrehozott fajták tartoznak ide.
Egy részüket különböző hibridfaj- csoportokhoz sorolják, másokat fajnév nélkül, csupán a nemzetség és a fajtanév megjelölésével forgalmazzák.
Ez a piros virágával és őszi piros terméstömegével kettős intenzív díszt adó faj, fajtái, valamint a hasonló megjelenésű egyébb hibridek ma a legnépszerűbbek hazánkban.
Széles termetű, alacsony fa vagy bokor. Levelei kihajtáskor pirosak, gyakran nyáron is pirosaszöldek maradnak.
Hajtásai, vesszői barnásvörösek, kezdetben kissé molyhosak, később kopaszak.
Virágai a többi díszalmáéhoz hasonlóan április végén-május elején nyílnak.
Jókora csersznye nagyságú, piros almácskái sokáig, gyakran december közepéig a növényen maradnak.
A Malus x purpurea ( bíborlevelű díszalma ) alakkörhöz tartozó régi , de még mindig versenyképes fajta.
A faiskolában gyorsan és egyenes törzset nevel. Pirosan kihajtó, egészséges lombozata, nagy, szimpla, piros virágai és piros termései teszik értékessé.
A Malus x purpurea fajtáihoz hasonlóan piros virágú és termésű, de a termete valamivel zömökebb, növekedése gyengébb.
Ezt ellensúlyozza a sokkal díszesebb megjelenés: sötétbordó virág, csaknem feketésvörös termés és vessző, csillogó sötétpiros, merev levélzet.
3-5 m magasra növő, a csoport többi tagjához képest mereven felálló ágú fácska.
Koronája kezdetben csaknem oszlop, később tölcsér alakú.
Virágai bimbóban sötét-, később élénkrózsaszínűek, teltek.
Termésszíne barnássárga. Virágzásban az egyik legszebb díszalma.
Kis ívben, szinte függőlegesen lecsüngó ágű fácska.
Virágai egyszerűek, élénk rózsaszínűek, termése 2-3 cm-es piros, jó ízű.
Magyar fajta, ágai ívesen oldalra hajlanak, majd lecsüngenek. Virága, lombja és termése a Malus x purpureához hasonló.
Széles ívben lecsüngő ágú, szomorú fa.
Levelei keskeny elliptikusak, üde zöldek.
Virágai bimbóban piroslók, kínyilva rózsaszínűek, majd fokozatosan kifakulnak. Termése élénkpiros, jókora borsó nagyságú, acsésze lehullik róla.
Az úgynevezett Ballerina-almák tartoznak ebbe a csoportba.
A Ballerina-almák tulajdonképpen olyan házikerti gyümölcsfa-fajták, melyek kevés helyet foglalnak és az ízletes gyümölcs mellett a szép díszt is adnak.
2-2,5 m magasra növő, zömök, felállósudarakon rövid oldalhajtásokat hoznak, így keskeny oszloformájukat életük végéig megtartják.
Virágaik bimbóban pirosak, kinyílva fehéresrózsaszínűek. 6-8 cm átmérőjű almáik fajtától függően pirosak, zöldek, sárgák vagy cirmosak. Igen igényesek és a többi almához hasonlóan rendszeres metszéstés növényvédelmet kívánnak.
Az alanyokat tavaszi magvetéssel szaporítják, magját decembertől rétegezni kell. A termesztett fajokat és fajtákat szemzik a gyümölcstermő almák valamelyik alanyára.
Lombos fák