Agostyáni Arborétum

Fotók képek az arborétum növényeiből
Hely: Agostyán és Tardos közötti út mellett
Kezelő: Vértesi Erdészeti és Faipari Rt. - 2800. Tatabánya, Dózsakert út 63.
Területe: 31 ha



Növényfajok száma: 200 féle fa és cserje
A fenyőfélék közül kiemelkedik az Abies, Chamaecyparis, Picea, Pinus, Taxus gyűjtemény.
Az esztétikai élményt nyújtó 29-es parcellában ritkaságok és érdekességek díszlenek.

Többek között itt látható egy gyönyörű - Pinus ponderosa - Sárga fenyő (gesztesfenyő),
- Pinus strobus - Sima fenyő (amerikai selyemfenyő), és egy átlag fölötti növekedést mutató
- Metasequoia glyptrostroboides - (Kínai mamutfenyő) - óriás tuja (Thuja plicata)
Az arborétumban jelenleg 293 különböző fásszárú növény található.

Nyitva tartás: május 1. - szeptember 30. szombaton és vasárnap csak 9, 11, 13 és 15 órakor
csoportos látogatás esetén előzetes időpont egyeztetés után hétköznap is látogatható
http://www.verteserdo.hu/index.php?base=static&type=arboretum

Belépődíj: van

Agostyáni Arborétum

Az arborétum léte a 20. század elején kezdődött. A Gerecse-hegység egyik festői szépségű, a Tatai-medencébe nyúló Bocsájtó-völgyének Agostyán falu fölötti kis területére 1912-ben telepíttetett vörösfenyőt gróf Eszterházy Móricz. A gyertyános tölgyes, illetve bükkös-tölgyes klíma határán ígéretesen fejlődtek a fenyők.
Az 50-es évek elején már egy kis területű, 0,3 hektáros csemetekert is működött a völgy közepén, melyben elsősorban fenyőcsemetéket neveltek. Az itt szerzett tapasztalatok, megfigyelések, a vörösfenyő fejlődése a környező hegyol-dalaktól eltérő, helyi éghajlatra utaltak. A Földművelésügyi Minisztérium 1950-ben kiadott egyik fejlesztési utasítása lehetővé tette az erdőgazdálkodók számára, hogy a gyorsan növő lombos és fenyőfajokkal kísérletezzenek.
Az előzmények ismeretében került sor a völgy felmérésére, mely igazolta a tapasztalatokat. Kiváló mikroklímája, részben savanyú talaja, a már itt található vörösfenyő 45 éves kitűnő állománya kínálta a lehetőséget egy kísérleti céllal létrejövő arborétum telepítésére.
A terület bekerítése után az ültetések 1955-ben kezdődtek 15,6 hektáron. Hét év tavaszi, őszi időszakán végezték az ültetéseket, figyelembe véve természetesen a domborzati viszonyokat.
A fajok elegyetlen és elegyes csoportjait 79 kisebb-nagyobb parcellába ültették. Nem a nagy fajtagazdagság megteremtése volt a cél, hanem az erdészeti jelentőségű és az esztétikai élményt jelentő fajok és változatok telepítése. Az eredetileg közel 300 fa és cserje faj, -fajta között megtalálhatók a Gerecsére jellemző főbb növények is. A völgyet átszelő Hidegkúti-források vizét összegyűjtő patak útjába gátakat építettek és két tavat létesítettek a kedvező mikroklíma fenntartása érdekében.
A gyűjtemény alapvetően két részre osztható. Az először telepített 15,6 hektár az erdészeti jelleg mellett egyben bemutató terület is. A második lépcsőben ültetett részen kifejezetten az erdészeti kutatás, megfigyelés a cél. A fejlesztést az eltelt 20-22 év tapasztalatai, eredményei is elősegítették. A hagyományos, sűrű hálózatba ültetett fák közül némelyek kitűnően növekedtek, jelentős fatömeget hoztak. Megérett az idő a korszerűbb, tág hálózatban történő kísérletekhez. A kivitelezés ideje 1978-79. Az arborétum területe elsősorban a falu irányába, a völgyben lefelé haladva növekedett 9 hektárral. Ide összesen 7 fenyő és 2 lombos faj csemetéit telepítették.
Az élőfagyűjtemény ma több mint 200 féle fa és cserje közössége. A fenyőfélék közül kiemelkedik az Abies, Chamaecyparis, Picea, Pinus, Taxus gyűjtemény. A sétaút mentén találhatók azok az egyedek, csoportok, melyek kiváló növekedést és fatömeget produkálnak. Az esztétikai élményt nyújtó 29-es parcellában ritkaságok és érdekességek szoliterei díszlenek. Többek között itt látható egy gyönyörű Pinus ponderosa, a Pinus strobus átlagon felüli növekedést mutató csoportja, a Metasequoia glyptostroboides, az Evodia hupehensis és egy igazi különlegesség, a Cunninghamia lanceolata. Figyelemre méltó az említett múlt századi vörösfenyő, melynek magassága meghaladja a 33 métert. Külön kell említeni az Abies pinsapot, valamint minden itt található jegenyefenyőnél gyorsabban növekvő Abies grandist. A szépségek közé tartozik a tulipánfa - Liriodendron tulipifera - május végétől nyíló virágaival, csodálatos őszi lombszínével. A kert ékessége a Cedrus atlantica 'Glauca' kis erdeje, mely színével, tobozaival és törzsének méreteivel imponáló látványt nyújt. Erdészetileg a legígéretesebben növekvő fenyő, mely jó szárazságtűrő képességével és gyors fejlődésével kimagaslik a gyűjtemény többi nyitvatermői közül.

VISSZA