Ánizs Pimpinella anisum
Az ánizs már a tizennegyedik századtól használatban volt angol kertekben. Mivel meleg nyarakon érlel magokat ezért a melegebb területeken termesztik kereskedelmi arányban, Bulgária, Málta, Spanyolország, Görögország, Olaszország.
A Keleti ánizs növényt azelőtt más fűszerekkel együtt az adók részleges megfizetésére is használták.
Vergilius idején (Kr. e. 70-Kr. e. 19) az ánizs fűszer ként volt használatos, főleg gyomorrontások ellen.
Európában, főleg Németországban sok süteménynek van ánizsmag ízesítése, az ánizst levesekbe is használják.
Az ánizs egyéves, meleg és tápanyagigényes növény. 40-60 cm magasra nő, júliusban virágzik, termései augusztusban érnek.
Az ánizs termését használják.
Március végén, április elején vethető 30 cm sortávolságra.
Kedveli a nedvesebb talajokat, meleg nyarakat. Kicsi fehér virágait nyár közepén bontja.
A magérlelés a beporzás után 1 hónappal történik. Ernyős virágzatán a termések július vége-augusztus eleje felé érnek be.
Az ánizs szárait a virágzat barnulásakor kell levágni, összekötni és árnyékos, fedett helyen utóérlelni. Az egész növény illatos.
A termések fő hatóanyaga az illóolaj. Fűszerként és gyógynövényként egyaránt használják.
Az ánizs melegíti a hasat, gázt oszlat el főleg babos ételek után és jó hatást gyakorol krónikus hasmenésnél, renyhe emésztésnél.
Régóta használják a gyerekek bélgörcseinek enyhítésére.
Ánizs (Pimpinella anisum Umbelliferae).
A Földközi-tenger mellékéről származó ernyős virágzatú, 50-60 cm magas, egyéves fűszernövény.
Sziromlevelei fehérek. Termése (magva) fordított körte alakú ikerkaszat, színe szürkészöld v. barnásszürke.
A termése drog, amelyet Anisi vulgaris fructus néven ismerünk.
Népszerű fűszer, kellemes zamata és édeskés íze miatt.
A gyógyászatban a belőle
készült ánizsszirupot a gyógyteák keverékébe mint köptetőt alkalmazzák.
A termésének illóolaj tartalma 1,5-3%, a likőrgyártás és a gyógyászat alkalmazza. Az illóolaj fő-alkotója az anethol. Melegebb éghajlatot, páradús helyeket, a gazdag vályogtalajokat kedveli. Márc, ápr.-ban vetik, 30-40 cm sortávolságra. Vetőmagszükséglete 5-8 kg/kh. Termése aug.-ban érik, kévékbe kötve utóérlelik, géppel csépelik. Hozama 1,5-4 q/kh.
aszkorbinsav, azulén, bergaptén, bór, cink, cukor, eugenol, fehérje, fellandrén, foszfor, glikozid, gumi, hamu, hidrokinon, illóolaj, kalcium, kálium, kamazulén, kámfor, karvon, keményítő, koffeinsav, kolin, kumarin, limonén, linalool, magnézium, mangán, mannit, miriszticin, nátrium, nyálka, proazulén, réz, rutin, szalicilát, szénhidrát, terpineol, timol, umbelliferon, vas, víz, xantotoxin, zsír, zsírosolaj
asztma, bronchitis, diaforetikum, diarrhoea, diureticum, dyspepsia, elmebetegség, epilepszia, gyomorbaj, kólika, köhögéscsillapító, köptető, Légzőszervi betegségek
(idézet a Gyógynövények gyógyhatásai c. könyvből)
Az ánizs elsőrendűen alkalmazható és ártalmatlan köptető, görcscsillapító, emésztést elősegítő és felmelegítő hatásánál fogva felhasználhatjuk a gyomor és mell elnyálkásodása folytán fellépő kényelmetlenségek megszüntetésére.
A nyálkahártya kiválasztó mirigyeire hat. Székrekedésnél és bélgörccsel járó emésztési
rendellenességek esetében, mely főleg a gyermekeknél szokott előfordulni - sikerrel
rendelik a gyermekeknél fellépő fogzási hascsikarásnál.
Ánizs tea elkészítéséhez rendesen 5-10 gr-ot veszünk 1/4 l vízre.
Olaját az asztmásoknak adják nyálkaoldó hatása miatt. Népies szer csuklás ellen, amikor a magot nyersen rágcsáljuk.
Az ánizs a legtöbb mell és hashajtó teának, továbbá gyermeknyugtató keveréknek alkotórésze.
Mandulagyulladáskor zsálya és borsmentával kevert teafőzet használata jó eredménnyel jár.
Amikor szoptatós anyák isszák, tejükbe jutva, az ánizs a csecsemőt is nyugtatja. A népgyógyászat legtöbb alkalmazási módját az orvosi gyakorlat is átvette. ...
Ánizs Anisum Plin., Pimpinella Anisum L., ernyősvirágú növény, más Pimpinelláktól szőrös
gyümölcse különbözteti meg. Egyiptomban honos, de Németországban gyakran termesztett
fűszernövény.
Már a régiek is kedvelték.
Sajátságos kellemes illatú és édes zamatos-ízü gyümölcsében (semen anisi vulgaris) gyánta, cukor, kövér, különösen pedig elpárolgó olaj van (oleum anisi), s mell- és gyomorbetegségek ellen hasznos orvosság.
Az ánizs-olajat cukorra csepegtetik (elaeosaccharum anisi) v. pedig mandola-olajjal vegyítve adják. Külsőleg a bogarak elhárítására is használják.
Ánizsmagvat tesznek továbbá kellemes fűszerül a kenyérbe, süteményekbe, az Ánizs-pogácsába, italba; a mannheimi viznek nevezett liqueurnek és anisettenek főalkotó része az Ánizs-Anizs helyett más magvat p. koriandromot is használnak, a kereskedésben pedig a bürök mérges magvával is hamisítják, s ezen az uton már többször mérgezés történt.
Az Ánizs átmetszete fülalakú, a büröké pedig vesealaku, ezenkivül a bürök kopasz gyümölcsének bordái csipkés-bodrosak, az Ánizs gyümölcse szőrös és bordái fonalalakuak.
Tavasszal vetik, művelése megegyezik a köményével: Termése kh.-kint 3-5 q. mag, 10-15 q. szalma, mely takarmányozásra is használható. Egy hl. mag súlya 34-38 kg.
A magot orvosság gyanánt a gyermekek bélpuffadásának oszlatására, a vizelet és tejelválasztás fokozására használják s gyakran adják, mint elősegítő szert köptető orvosságokhoz is; a nőknél állítólag növeli a hószámvérzést. Használják még fűszerül és pálinkakészítésre is. L.. Illicium, Mirhaszag és Koriandrum.
Kertészeti lexikon - Ánizs
